Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) már a közeljövőben mint zártkörű részvénytársaság működhet tovább, miután a tegnapi rendkívüli közgyűlés egyhangúlag elfogadta az átalakulásra vonatkozó javaslatot. A három téma köré csoportosuló hat napirendi pont körül nem alakult ki komoly vita, a legtöbb kérdésben egyetértettek a tulajdonosok.
Az első napirendi pont az új szervezeti forma bevezetéséről szólt. A tőkepiacról szóló új törvény január 1-jei hatályba lépését követően ugyanis megnyílt a lehetőség a tőzsde részvénytársasággá történő átalakulására, ami a remények szerint jobban hozzájárul majd ahhoz, hogy a BÉT megfeleljen a fejlett tőkepiaci intézményrendszer követelményeinek. A tulajdonosok döntése értelmében az átalakulás fordulónapja 2002. január 31. lesz. Ez azt is jelenti, hogy erre az időpontra el kell készíteni az átalakuló tőzsde vagyonmérleg-tervezetét, az átalakulással létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetét, valamint az alapító okirat tervezetét.
A közgyűlés felhatalmazta a tőzsdetanácsot, hogy a BÉT eszközei között meghatározó jelentőségű Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt. üzletrész-átértékelését az átalakuláskor végeztesse el. Ez azért fontos, mivel a BÉT 25 százalékos tulajdonosa a Kelernek, amelyet saját könyveiben még az alapításkori 125 millió forintos értéken tart nyilván, miközben az évek folyamán a Keler saját tőkéje már több mint 10 milliárd forintra hízott. A részesedés tehát jelentős mértékben növeli majd a BÉT jelenleg 2 milliárd forintos saját vagyonát, még akkor is, ha a Keler-üzletrészt vélhetően az említettnél kevesebbre értékeli is a független könyvvizsgáló.
Szavaztak a másik fontos vagyonelem, az MMTS kereskedési rendszer esetleges átértékeléséről is, amit a nagy brókercégek elleneztek és a közgyűlés végül elutasított. A 2 milliárd forintos költséggel létesített, de azóta csak kis részben kihasznált rendszer jelenleg 1,2 milliárd forinttal szerepel a tőzsde könyveiben, s idén is csaknem 400 milliónyi amortizációt kell rá elszámolni. A nagy azonnali veszteséggel járó átértékelés elutasítása elsősorban a nagy forgalmú brókercégeknek kedvez, mivel a tőzsde eredményéből vagy veszteségéből - az átalakulásig - a forgalom arányában részesednek a tagok.
A részvénytársasági átalakulás miatt technikai okokból módosítani kellett az alapszabályt is. A jelenlegi előírások szerint ugyanis a tőzsdei tisztségviselők és a könyvvizsgáló megbízatása a rendes tisztújító közgyűlés időpontjáig tart. Azért hogy a feltehetően rövid átmeneti időszakra ne kelljen újakat választani, az elfogadott módosítás értelmében az érintett tisztségviselők hivatalban maradnak az új részvénytársaság bejegyzéséig, de legfeljebb a rendes közgyűlést követő hatodik hónapig.
Az átalakulási ütemtervnek megfelelően a következő, feltehetően áprilisi átalakulási közgyűlésen a tulajdonosok már az átalakulási vagyonmérlegről és az alapító okirat elfogadásáról döntenek. Szerencsés esetben így már a nyár elején részvénytársasági formában működhet a BÉT. A közgyűlésen elfogadták az idei üzleti tervet, valamint ismertették az előzetes 2001. évi számokat. A 2002-re vonatkozó terv a múlt évihez hasonló piaci körülményekkel számol, így a tavalyi várható 228 millió forintos negatív szaldóval közel megegyező 223 millió forint veszteségre számítanak. A 2001-re korábban tervezett 63 millió forint nyereséget főként azért nem sikerült teljesíteni, mivel a forgalmi díjakból befolyó összeg az egy évvel korábbihoz képest kevesebb, mint a felére zsugorodott. Az 1,47 milliárd forintos összes bevétel közel 600 millió forinttal maradt el a 2000. évitől, de a tervezett szintet is jócskán alulmúlta.
A folyamat nem érte váratlanul a tőzsdét; ennek megfelelően már tavaly több területet is érintő költségcsökkentést határoztak el. Visszafogták a fejlesztéseket - a jelenlegi piaci körülmények között az idén sem terveznek új beruházásokat - és jelentős mértékben mérsékelték a személyi kiadásokat is. A 2002-re tervezett 1,36 milliárd forint bevétel nagyjából egyenlő részben oszlik meg a kibocsátói, a forgalmi díjak és az információértékesítés díja között.
Mindezek ellenére a BÉT nem küzd anyagi gondokkal, hiszen a jelenlegi egymilliárd forint körüli készpénzállomány - főként az amortizációnak köszönhetően - idén még nőni is fog. A közgyűlés utolsó napirendi pontja a Pick Szeged Rt. ügye volt. A társaság fellebbezését a tulajdonosok elutasították, azaz helybenhagyták a tőzsdetanács egymillió forint bírságot kiszabó határozatát. A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Simor András, a tőzsde elnöke egy újságírói kérdés kapcsán kifejtette, hogy a BÉT-nek önmagában nincs jövője. Ennek kapcsán szólt arról, hogy a tőzsde jövője függ a tőkepiac környezetének alakulásától, amire maga nem tud hatni. Az elnök hangsúlyozta, hogy hosszú távon elkerülhetetlen a tőzsdék közti integráció. A szövetséges keresése azonban nem lehet cél, elsősorban annak eszköze kell hogy legyen, hogy csökkenjenek a költségek, növekedjen a forgalom és a likviditás. A BÉT partnereként számos nagyobb európai és kisebb régióbeli tőzsde jöhet szóba, de az szinte biztos, hogy a budapesti tőzsde jövőjét csak egy nagyobb társulás tagjaként lehet elképzelni. A tervek szerint bár idén több lesz a tőzsdei kivezetés, mint a parkettre lépők száma, de azért új részvénytársaság is megjelenik a színen.
Madarász János
