Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tőzsdén kívüli részvényforgalom a szeptember 17–23. közötti héten jócskán felülmúlta a korábbi időszakét. (A múlt heti adatok még nem ismeretesek.) Megnőtt az érdeklődés a külföldi részvények iránt, mintegy harmincféle részvényből 1,4 milliárd forintnyi forgalmat jelentettek a brókercégek. (Két külföldi, nemzetközi pénzügyi szervezet által kibocsátott kötvény forgalma is e körben szerepel.) A külföldi részvények között a Qualcomm volt a sztár, ebből 30 ezer darabot vett, illetve adott el egy brókercég, 46 dollár körüli átlagárfolyamon. Árfolyamértéken számolva a Nokia forgalma meghaladta a 100, a Juniperé az 50 millió forintot.
Kivételesen a magyar részvények forgalma is milliárdos összegre rúgott, ám a Budapest Bank háromféle részvényének 2,44 milliárdos forgalma mellett a többi otc-részvény alig 38 millió forintot mozgatott meg. A Budapest Bankból névértéken mintegy 700 milliónyi fordult meg a piacon, a pakett túlnyomó része kétszer is, hiszen az egyik brókercég az eladást, a másik a vételt jelentette le. (Természetesen titok, ki melyik oldalon állt, de korábbi piaci pletykák alapján tudni lehetett, hogy a Concorde ügyfélkörében van komolyabb BB-csomag, míg a Raiffeisen bonyolítja le a GE megbízásából a BB-tranzakciót.)
A hírek szerint egyébként a háttérben komoly jogi huzavona folyt, hogy miként lehet értelmezni a GE befolyásszerzése szempontjából döntő súlyú EBRD–GE Capital üzletet, különös tekintettel arra, hogy annak árfolyamát a felek üzleti titoknak minősítették. (Kérdés persze, hogy egy esetleges bírósági eljárás során, ha annak éppen a forgalmi érték megállapítása lenne a tárgya, lehet-e ilyen módon kibújni a kulcsinformáció megadása elől.) A 180 százalékos árfolyamot (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 28., 1–12. oldal) a GE kész a többi, a múlt heti üzletből kimaradt, „valódi" kisrészvényesre is kiterjeszteni (a februári illetve a magyar államnak is kifizetett 133,4 százalékhoz képest több, mint 30 százalék a különbség, a tényleges nyereség még több, hiszen májusban 5 százalékos osztalékot is fizetett a bank). Ezt aligha lehetett volna elérni a színfalak mögött zajló, a jelek szerint hatékony egységes fellépés nélkül.
Bár a magyar értékpapírpiacon precedensekről ritkán lehet beszélni, nem kizárt, hogy a most körvonalazódó megoldás más esetekre is irányadó lehet. Ismeretes, hogy a finn–japán konzorciumtól ugyancsak üzleti titoknak minősített, ám feltehetően 200 százalékot jelentősen meghaladó áron többséget vásárló francia EdF készülő, 130 százalékra ígért ajánlatával is elégedetlenek a kisrészvényesek. A Budapesti Erőmű részvényéből a tb-önkormányzat 413 milliós, egy hazai, zömmel magántulajdonban lévő befektető társaság 200–300 milliós pakettel rendelkezik, de további tízmilliók lehetnek még a dolgozóknál is. Az 1999-ben még 40–50 százalékon kínált papírt az otc-piacon már az év elején névérték fölött keresték, majd 130 százalék körül forgott, az utóbbi időben pedig ennél is magasabb árú üzletkötésekről hallani. A részvényesek nyilván e papírnál is megpróbálják – forgalmi érték gyanánt – a többségi pakett árfolyamát érvényesíteni, de hogy milyen sikerrel, az még csak nem is biztos, hogy kiderül a külső szemlélők számára, hiszen az erőmű-részvény nincs nyilvános forgalomban.
A nyilvánosan ki nem bocsátott részvények tulajdonosainak egy korrekt vételi ajánlatra csak akkor van esélye, ha a 75 százalékot meghaladó, irányító pakett cserél gazdát. A nyilvános részvények esetében már akár egy sajátrészvény-vásárlás is elegendő lehet a 33 százalékot meghaladó részhez korábban ajánlat nélkül jutott fő tulajdonos vételi szándékának kikényszerítéséhez. Ugyanakkor az otc-piac két jól ismert szereplője, a Tigáz és a Mátrai Erőmű stabil nagytulajdonosoknál van (Italgas és RWE), így itt – mondjuk az áramszolgáltató-részvényekhez viszonyítva – jóval kisebb egy vonzó ajánlat esélye.
Két tőzsdei szereplő is felbukkant a szeptemberi otc-listán. A Graboplastot nyilván egy nem tőzsdetag brókercég vette meg, az OTP elsőbbségi pedig már nem forog a parketten, ám a részvények 5157 forintos áron három nap alatt becserélhetők törzsrészvényekre, így a 8300 forintos átlagár nem tér el a vétel időpontjában jellemző tőzsdei törzsrészvényárfolyamtól.
K. G. T.
