Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Wallis Rt. többségi és a Grabo-menedzsment kisebbségi tulajdonában álló ABC Befektetési Társaság tegnap nyilvános vételi ajánlatot tett a Graboplast Rt. részvényeinek megvásárlására 1800 forintos árfolyamon. A jelek szerint tehát nem volt véletlen a Grabo-részvények múlt pénteki hirtelen áremelkedése, aminek kivizsgálását kérte a Grabo a Budapesti Értéktőzsdétől. Az 1800 forintos árfolyam akár gálánsnak is tekinthető az ajánlattevő részéről, hiszen számításaink szerint a törvény által előírt minimumár nem érte el az 1680 forintot sem. Az ajánlat megtételének időpontja nyilván nem véletlen, hiszen a Graboplast-részvények történelmi minimumáruk közelében forogtak a múlt hét elején a Budapesti Értéktőzsdén, volt kötés, amikor névértéken lehetett vásárolni a győri társaság papírjaiból. Az ajánlat sikerességének egyetlen feltétele, hogy az ajánlattevő összegyűjtse a társaság részvényeinek több mint 50 százalékát (ez kötelező kitétel, szerepel az új értékpapírtörvényben). Ugyanakkor az 50 százalékos küszöb elérése gyakorlatilag az ajánlattevőn múlik, hiszen a menedzsment - amely tegnap jelentette be cége, az MI Kft. tulajdonhányadának 7,6 százalékról 3,07 százalékra csökkenését - és a Wallis együtt jelenleg a részvények több mint 28 százalékával rendelkezik.
Az ajánlat egyébként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóváhagyását követően lép életbe, s ezután 30 nap áll a részvényesek rendelkezésére arra, hogy döntsenek annak elfogadásáról. Az ajánlatot a Grabo igazgatósága még nem véleményezte, azonban mivel az ajánlattevő tulajdonosai vagy annak képviselői a Grabo vezető testületének többségét adják, nem kétséges, hogy a hamarosan megszülető álláspont nem lesz róla kedvezőtlen véleménnyel. Az ajánlattevő egyébként meglehetősen hosszasan taglalja, hogy a tavaly év végén, a Wallis 25 százalékos tulajdonszerzése után felvázolt ambiciózus tervek ellenére miért javasolják a kisrészvényeseknek a kiszállást. A szövegezés szerint a világgazdasági recesszió és a feltörekvő gazdaságok tőkepiacainak állapota miatt nem valószínű, hogy az árfolyam a közeljövőben számottevően emelkedik. A Grabo vezetése és az ajánlattevő ugyan a részvényesi érték növelésében érdekelt, azonban ezt a társaság erős terjeszkedésén keresztül látja megvalósíthatónak. Ugyanakkor véleménye szerint az ehhez szükséges tőkét a tőzsde állapota miatt meglehetősen nehéz lenne részvénykibocsátásból összeszedni, s így sor kerülhet a társaság eladósodottságának jelentős növelésére. A Grabo hitelállománya félévkor alig 4,4 milliárd forintra rúgott, ami töredéke a 18,8 milliárdos saját tőkének. Így meglehetősen nagy akvizícióra készülhet a győri cég, hiszen jelenleg még egy 20 millió dolláros hitelfelvétellel sem növekedne kritikus szintre eladósodottsága. Néhány nehezen értelmezhető kitételt is tartalmaz az indoklás, megemlíti például a meghatározó részvényesek más érdekeltségeivel meglévő szinergiák minél alaposabb kihasználását. Az egyszeri részvényes számára az ismert Wallis-érdekeltségek közül eddig csak a Grabo Webigennel közös internetes oldalának kiépítése vált ismertté mint az együttműködés példája. Ugyanakkor nem látszik világosan, hogy a szinergiák milyen területen jelentkezhetnek a Hajdú-Béttel, a Wallis Motorsszal, esetleg a Wallis Ingatlannal (de lehetne említeni a Parádi Üveggyárat és a Wilati Rt.-t is), hiszen a Grabo tevékenysége nemigen fedi egymást ezen cégekével. (Kapcsolódási pont talán csak a Grabo ingatlanokat kezelő cége lehet.)
Az ajánlattevő részéről egyébként logikus lépés volt a vételi ajánlat. A Wallis tavaly megszerzett 25 százalékos tulajdonhányada akkori becslések szerint nem került sokkal többe 4 milliárd forintnál, a mostani ajánlat során összegyűjtendő papírokra pedig további 6,7 milliárd forintot kell fordítani. Így összesen 11,7 milliárd forintba kerül a 18,8 milliárdos saját tőkéjű Grabo megvásárlása. (Ha figyelembe vesszük a Wallisnak fizetett 125 milliós idei osztalékot, akkor valamivel kevesebbe.)
Megfigyelők szerint az ABC-nek akár a Wallis és az MI Kft. csomagja nélkül is sikerülhet összeszedni a szükséges 50 százalékot, hiszen a Grabo-részvényekből 1998 ősze óta gyakorlatilag folyamatosan szállnak ki a profi intézményi befektetők, leginkább a külföldiek (a 1,5 százalékos pakettel rendelkező nemzetközi fejlesztési intézet, vélhetően az EBRD minden bizonnyal kiszáll). A hazai alapokat valószínűleg a BUX-kosár október 1-jei módosítása ösztökélheti az eladásra, hiszen a Grabo-részvények ekkor kikerülnek az indextagok közül, ami a mostani likviditás mellett vételi ajánlat nélkül amúgy is jelentős eladói nyomást hozott volna a papír piacán.
Az ajánlat sikeressége esetén jelzett tőzsdei kivonulási terv vélhetően valóra fog válni, így ha a Grabo-sztori a következő években valóban a vezetés által előre jelzett sikertörténet lesz, azt a tőzsdei befektetők már csak a partvonalról, s nem testközelből szemlélhetik majd.
Lovas András
