Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Eravis 80,05 százalékos tulajdonosa, az Arago Rt. hat héttel ezelőtt tett nyilvános vételi ajánlatot a szállodacég közkézen lévő részvényeire (NAPI Gazdaság, 2001. július 10., 9. oldal). Az Arago a törzsrészvényekért - a 287 ezerből 50 ezer 323 nem volt az övé - 4000, a fix 10 százalékos osztalékra jogosító elsőbbségi részvényekért - a 15 ezerből 9891 volt a kisrészvényeseknél - 8000 forintot kínált, miközben az Eravis egy részvényre eső saját tőkéje félévkor
24 940 forintra rúgott. (Az elsőbbségi részvényesek bánatát csökkentette, hogy az idei ezer forintot augusztus 21-én fizették ki.)
Az augusztus 23-án lejáró ajánlat a NAPI Gazdaság információi szerint sikeres volt az Arago számára. Bár a lebonyolítással megbízott Concorde az adatok összesítését meg nem fejezte be, más források alapján biztosra vehető, hogy az Arago elérte a 90, sőt, valószínűleg a 91 százalékot. A közkézen lévő törzsrészvények nagyobbik, az elsőbbségiek kisebbik hányadát ajánlották fel megvételre, a vételárat a Concorde a részvények átvétele utáni napon folyamatosan fizette ki.
Mivel az Arago részesedése nyilvános ajánlat keretében nőtt 90 százalék fölé, 30 napon belül lehetősége van az úgynevezett kiszorítási eljárás megindítására. Ennek alapján a megmaradt részvényesek kötelezhetők arra, hogy a korábbi ajánlati áron adják el részvényeiket az Aragónak, jogvesztés terhe mellett. Ha nem teszik - megfigyelők szerint többségüknél erre megvan az esély - az Eravis igazgatósága érvényteleníti részvényeiket és a későbbiekben már csak a részvények pénzbeli ellenértékére tarthatnak igényt. Mivel az Arago által felajánlott árfolyam - főként a törzsrészvények esetében - jelentősen alulmúlta a cég könyvértékét, nem kizárt, hogy lesznek kisrészvényesek, akik megpróbálják jogi útra terelni az ügyet. A sikerre azonban a törvényi szabályozás miatt meglehetősen csekély az esélyük. A kiszorítási eljárással egyidejűleg az Eravis minden bizonnyal összehívja azt a rendkívüli közgyűlést is, amely a tőzsdéről való kivezetésről, illetve - a kiszorítás befejezése után - az egyszemélyes társaságként való további működésről hivatott dönteni.
K. G. T.
