A meglehetősen kiábrándító - 15 milliárdos nettó profitot hozó - első negyedév után a második negyedévben „aratott" a Matáv, bár a 27 milliárdos negyedéves profitból legalább 10 milliárd forint (a pontos értéket a gyorsjelentés szöveges kiegészítése sem tartalmazza) a 265 milliárd forintos hitelállomány zömét kitevő devizahiteleken elért egyszeri árfolyamnyereség.
(Az első negyedév 6,7 milliárdos pénzügyi vesztesége után a második negyedévben 6,5 milliárdos nyereség képződött.)
A vezetékes távközlésből származó bevételek alig 3,2 százalékkal nőttek tavalyhoz képest, ez is kizárólag az előfizetési díjak emelésének tudható be. A vezetékes előfizetők száma (2,935 millió) gyakorlatilag stagnál - a Matávosok állítólag fogadásokat kötnek, hogy eléri-e valaha a 3 milliót, vagy hamarabb fordul vissza -, miközben a Westeles mobil előfizetők száma elérte a 2,1 milliót. A nemzetközi forgalom bevételei 14 százalékkal csökkentek, a mobilos bevételek viszont továbbra is 30 százalékos éves ütemben gyarapodnak. (Bár már aligha sokáig, a trendváltást jelzi, hogy az egy mobil-előfizetőre jutó havi forgalom 20, a díjbevétel 27 százalékkal kevesebb, mint tavaly.)
A Matáv működési költségei 33 százalékkal nőttek tavaly óta, igaz, ebben a MakTel konszolidálásának hatása is benne van. Az üzemi eredmény 0,7 százalékkal kisebb, mint a tavalyi, a MakTel többlete ellenére. A távközlési cégek számára meghatározó EBITDA-ráta (az árbevételhez viszonyított üzemi eredmény+amortizáció) a tavalyi féléves 46,9 százalékról 42,3 százalékra romlott, sőt, a MakTel nélkül alighanem 42 százalék alatt maradt volna. A MakTel egyébként (a cég 51 százalékát birtokló Stonebridge Ltd-ben 86,46 százalék a Matáv részesedése) a csaknem polgárháborús helyzet ellenére a második negyedévben dinamikusan növelte nemzetközi és mobil távközlési bevételeit, és június végén már 533 ezer vezetékes, 154 ezer mobil és 15 ezer internetes előfizetővel rendelkezett. (Arról nincs adat, hogy ezek közül mennyien élnek a harcok sújtotta tetovói körzetben.) A MakTel EBITDA-rátája az első félévben 50,9 százalék volt.
A forinterősödés ugyan lényegében egyszeri hatás, a második félévben pedig a hazai vezetékes távközlésben még az első félév 38 százalékánál is alacsonyabb EBITDA-érték várható, de a jelek szerint a távközlési cégnek az idén megvan az esélye arra, hogy a tavalyi nettó 68,7 milliárdnál nagyobb nettó profitot érjen el. Ha öt hét múlva tényleg lehívja a Westel-opciót - erről gyanúsan nagy a csend -, az első félévben 15, éves szinten mintegy 27-28 milliárdos Westel-részre eső kisebbségi levonás sem fogja terhelni az eredményt, így gyakorlatilag a százmilliárdot közelítheti a konszolidált profitja. Ehhez persze le kell nyelni a 885 millió dolláros „békát".
K. G. T
