A Skála-Coop igazgatósága alig egy héttel a július 28-i rendkívüli közgyűlés (NAPI Gazdaság, 2001. július 30., 1. oldal) után kapta meg a közgyűlésen egységesen nemmel szavazó, ott mintegy 20 százalékos szavazati erőt felvonultató részvényesi csoport levelét. Ebben az alaptőke több mint 6 százalékával rendelkező Berenberg alap, az 1 százaléknál nagyobb tulajdonos Német Befektetési Rt. és egy 4 százalékos pakettel rendelkező görög magánrészvényes rendkívüli közgyűlés összehívását kérte.
Az igazgatóság szeptember 12-ére hívta össze a közgyűlést, amelynek napirendjén a kérésnek megfelelően szerepel az igazgatóság beszámolója az első félévről, a testület tájékoztatása a Skála-Coop hároméves stratégiájáról, „különös tekintettel a kiskereskedelemre és az ingatlanhasznosításra”, egy alapszabály-módosítás és az it-be és az fb-be egy-egy új, a javaslattevők szándéka szerint a kisebbségi részvényeseket képviselő tag megválasztása. Az indítványozók az fb-be Michael Schmidtet, a Német Befektetési Rt. vezérigazgatóját, az it-be Váradi Ernőt, a Pannon-Flax igazgatóságának elnökét javasolják.
A javasolt alapszabály-módosítás a kizárólagosan közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdések körét bővítené, méghozzá a jegyzett tőke (6,452 milliárd forint) 10 százalékát meghaladó könyvértékű vagyonelemek értékesítését, megterhelését, illetve ilyen összegű hitelfelvételt, opció kiírását sorolva e körbe. A menedzsment mozgásterét jelentős mértékben szűkítő alapszabály-módosítás, illetve a személyi javaslatok elfogadásának megfigyelők kevés esély adnak, mivel a részvények 32,9 százalékát a Tengelmanntól már megvásárló és a többi papírra szeptember 16-ig élő (1200 forintos árfolyamú) nyilvános ajánlatot tévő Callum Rt.-nek - illetve a mögötte álló Capitalnak - aligha lenne érdeke befolyásának korlátozása.
M. G.
Molnár Gergely