Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának szóvivője, Burillák Attila lapunkkal közölte: az adónyomozók egy büntetőeljárás során olyan lopott, illetve hamisított személyi igazolványokkal alapított cégeket derítettek fel, amelyek több mint kétmilliárd forint értékben bocsátottak ki fiktív számlákat. Kiderült, hogy az egyik legnagyobb számlabefogadó cég, mintegy 900 millió forint értékben a Synergon Informatika Rt. volt. A cég korábbi vezérigazgatója és a fiktív számlákat kibocsátó cégek több vezetője jelenleg előzetes letartóztatásban van - mondta Burillák.
Szalóczy Zsolt védői szerint ügyfelük tavaly októberi előzetes letartóztatásba helyezése ellenére a nyomozó hatóság a mai napig nem produkált konkrét bizonyítékokat, védencük terhére nem vallott senki. A gyanúsítottak és a tanúk minden nyilatkozata azt bizonyítja, hogy a befogadott számlák mögött tényleges teljesítés állt, az eljárásban pedig nem született olyan igazságügyi szakértői vélemény, amely kimondta volna: nem történt tényleges munkavégzés. Életszerűtlen az a nyomozóhatósági álláspont is, hogy a jelentős Synergon-részvénytulajdonos Szalóczy fiktív számlákkal akarta növelni a kiadásokat, csökkenteni a nyereséget, s így értékpapírjai értékét.
Az APEH szóvivője ugyanakkor arról tájékoztatott: a rendelkezésre álló adatok megalapozzák a különösen nagy értékre elkövetett adócsalás gyanúját. Kérdés, egy lopott személyi igazolvánnyal alapított, nem létező cég vajon milyen tényleges munkát végezhet - tette fel a kérdést Burillák, aki a nyomozás érdekeire való tekintettel nem kívánt további részletekbe bocsátkozni.
A védelem szerint ugyanakkor nem állnak fenn az előzetes letartóztatás okai sem, miszerint Szalóczy szabadlábon hagyása esetén a büntetőeljárás sikerét veszélyeztetné. A vezérigazgató 2000 májusától együttműködött a megyei nyomozó hivatallal, minden olyan számlát, iratot, teljesítési jegyzőkönyvet a nyomozók rendelkezésére bocsátott, melyekkel azok nem rendelkeztek. Nehezen elképzelhető az is, hogy a közel 300 napja előzetesben lévő Szalóczy szabadlábra helyezése után meghiúsíthatná a 14 hónapja megkezdődött nyomozást, valamely tárgyi bizonyítékot eltüntethetne és összebeszélhetne a számlakibocsátó cégek szintén előzetesben lévő vezetőivel. A vezérigazgató lapunkkal közvetítőkön keresztül közölte, hogy konkrét gyanú nincs ellene, így nincs is mit cáfolnia.
Bár az ügy még igen távol van a befejezéstől, amennyiben a menedzsmentre nézve elmarasztaló jogerős ítélet születik, és bebizonyosodik, hogy a Synergon is érintett az ügyben, precedens értékű eljárás is indulhat a kibocsátási tájékoztatót aláíró - és annak tartalmáért egyetemleges felelősséget vállaló - cégek ellen. A kibocsátási tájékoztatót 1999. április 1-jén a Synergon részéről Szalóczy Zsolt vezérigazgató és Gyurós Tibor elnök, míg a forgalmazó CA IB Rt. részéről Lantos Csaba akkori vezérigazgató írta alá. Az értékpapírtörvény (Épt.) 38. paragrafusának 2. bekezdése alapján az aláírók vállalták, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgatnak el olyan tényeket és információkat, amelyek a Synergon Rt. helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. Az adócsalás gyanúja az 1998-as és az 1999-es év tekintetében áll fenn. Azon részvényes tehát, aki a Synergon részvényeiből a nyilvános kibocsátás során vásárolt, és azóta is megtartotta részvényeit, esetleg megpróbálhatja kárát (a mostani 590 forint körüli árfolyam a 2970 forintos kibocsátási árhoz képest 80 százalékos veszteséget tartalmaz) a tájékoztatót aláíró társaságokon perelni. A tájékoztató kockázati tényezőket felsoroló fejezetéből ugyanis - bár szerepel benne a három vezető tevékenységétől való fokozott függés ténye - hiányzik a vezérigazgató által akkor már alighanem ismert rendezetlen adó- és számlaügyekből fakadó kockázat.
Drávucz Péter-Tallósy István
Drávucz Péter