Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egy héttel az új értékpapír-törvény hatálybalépése előtt zárult le a Mol TVK-ra tett nyilvános ajánlata, amelyet az olajtársaság tegnap délutáni közleményében sikeresnek minősített. A TVK-részvények 32,9 százalékával rendelkező Mol az ajánlattételt (NAPI Gazdaság, 2001. május 30., 11-12. oldal) megelőző 90 napos tőzsdei TVK-árat éppen csak egy árnyalatnyival meghaladva, 4184 forintot ajánlott a TVK részvényeseinek, ám ajánlatát elég sok feltételhez kötötte. Ezek között szerepelt, hogy az átruházás csak az után történhet meg, ha a Gazdasági Versenyhivatal vagy jóváhagyja a tulajdonszerzést, vagy megállapítja a jóváhagyás szükségtelenségét (a GVH-eljárás mellesleg még nem zárult le), illetve, ha a teljes alaptőke 90 százalékát sikerül összegyűjtenie. Utóbbi kikötés miatt sokan képmutatással vádolták meg az olajcéget, mivel köztudomású, hogy a TVK 17,9 százalékára a Molnak 6000 forintot meghaladó árfolyamon van vételi opciója az MKB-tól, illetve a Deutsche Bankhoz közel álló Matura Gmbh-tól. Mivel a Molnak esze ágában sem volt az opciós szerződést módosítani vagy netán előbb lehívni a meglehetősen drága papírokat, ezért világos volt, hogy nyitva hagyta magának a felajánlott részvények elfogadásának vagy visszautasításának lehetőségét.
A piac sokáig meglehetősen szkeptikus volt a Mol-ajánlattal szemben, ezt mutatja, hogy egészen június 5-ig a TVK árfolyama 3700-3850 forint között mozgott, és csak az utolsó napon változott meg a helyzet, amikor egészen 4150 forintig szaladt fel az árfolyam. (Utoljára 6-án lehetett a tőzsdén az ajánlatba még „beleférő” TVK-kat venni.)
A Molnak minden bizonnyal az volt a fontos, hogy vételi ajánlattal lépje át a TVK-ban a 33 százalékos határt, még a régi értékpapírtörvény hatálya alatt. A TVK április végi közgyűlésén született arról döntés, hogy a társaság bevon 396 ezer dolgozói részvényt. Ennek bejegyzésével a Mol túllépte volna a 33 százalékot, anélkül, hogy vételi ajánlatot kellett volna tennie.
Ez azonban nem mentette volna föl a törvénymódosítás hatálybalépésével esedékes ajánlattételi kötelezettsége alól. (A módosítások szerint a befolyás számításánál az opciós részvényeket is figyelembe kell venni.) A Borsod megyei cégbíróság egyébként éppen a napokban jegyezte be a tőkecsökkentést, ám az ominózus 33 százalékos küszöböt a Mol - megfelelő időzítéssel - a nyilvános ajánlattal lépte át. Az így megvett - ám még ki nem fizetett - 354 ezer részvény a TVK alaptőkéjének 1,4 százaléka, de a részvénybevonás utáni alaptőkéből immár 34,48 százalékkal részesedik a Mol.
A részvényeket a NAPI Gazdaság információi szerint alig száz befektető - egyharmaduk intézmény - ajánlotta föl, a kisbefektetők többségét teljesen hidegen hagyta az ajánlat. Figyelembe véve a június végi, július eleji forgalmat, megkockáztatható, hogy a 345 ezer részvényből legalább negyedmillió az utolsó hetekben kerülhetett tulajdonosaihoz, méghozzá az ajánlati árnál mintegy 10 százalékkal alacsonyabb árfolyamon. A nyertesek örömét csak az csökkentheti, hogy egyelőre senki sem tudja, mikor kaphatják meg a részvények ellenértékét. A Mol ugyanis csak annyit jelentett be, hogy 5 munkanappal a GVH-jóváhagyás vagy a jóváhagyás szükségtelenségének kimondása után történhet a kifizetés.
A spekulánsoknál nagyobb örömet alighanem csak maga a Mol érezhet, amely így viszonylag olcsón (1490 millió forint árán) megszabadult kínos törvényi kötelezettségétől és az opciójához képest kedvező áron tudott további TVK-kat venni. A TVK-részvény jövőbeli áralakulására viszont alighanem árnyékot vet az a tény, hogy a kisrészvényesek akkor sem várhatnak újabb ajánlatot, ha a Mol tulajdona az opciók lehívása után 52 százalék fölé emelkedik.
Korányi G. Tamás
