Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Arago Befektetési Holding Eravis-részvényekre teendő nyilvános vételi ajánlatát a PSZÁF tegnap jóváhagyta, az ajánlat hétfőn jelenik meg a tőzsde hivatalos lapjában - válaszolta lapunk érdeklődésére Gránicz János, az Arago vezérigazgatója. A tőzsde ezért felfüggesztette a két papír kereskedését. Az Eravis 1996 januárja óta tőzsdén forgó törzsrészvényére legutóbb a múlt héten született üzlet 5445 forinton, a 10 százalékos osztalékot garantáló, 1999 elején a parkettre bevezetett elsőbbségi részvényre hat hét szünet után csütörtökön született egy 5 darabos üzlet, 7000 forinton.
Az ajánlati ár még nem ismert, de az elmúlt 90 napos átlagárfolyam - valamint az Arago múltbeli, eléggé takarékos ajánlattételi gyakorlata - alapján elég jól becsülhető. A törzsrészvény forgalommal súlyozott átlagára 3905 forint, míg a jóval illikvidebb elsőbbségié 7980 forint körül alakult, így (kis felfelé kerekítéssel) 3950-4000 forint várható a törzsrészvényekre, 8000 az elsőbbségiekre. Az Arago egyébként már 1999 végén tett nyilvános ajánlatot a papírokra (miután megszerezte a tb-önkormányzatok 19,2 százalékos Eravis-pakettjét), akkor is a minimálisan előírthoz igen közeli áron. Akkor 141 ezer 968 törzsrészvényt vásárolt föl 3500 forinton, s 4 darab elsőbbségit pedig 5300 forinton, ezzel részesedése 68,5 százalékra nőtt (NAPI Gazdaság, 1999. december 27., 8. oldal). A legtöbb részvényt egyébként a Domestore Kft. adta el az Aragónak.
Azóta a holding 80 százalék fölé növelte a részesedését az Eravisban. (Az elsőbbségi részvények döntő hányada még mindig kisrészvényesek kezében van.)
Ha az Aragónak sikerül 90 százalék fölé jutnia az Eravisban (ehhez mintegy 25 ezer részvényt kell megvennie), akkor lehetősége nyílik a magyar jogban újdonságnak számító kiszorítási eljárás alkalmazására. Ez - mint a Cofinec esete óta a hazai befektetők előtt is ismert - azt jelenti, hogy a nyilvános ajánlattétel útján 90 százaléknál nagyobb arányhoz jutó tulajdonos az ajánlat árfolyamán kiszoríthatja a cégből a kisrészvényeseket, akik - jogvesztés terhe mellett - kötelesek eladni részvényüket a fő tulajdonosnak. A fő tulajdonos ezután egyszemélyes társaságként működtetheti tovább a céget, ami értelemszerűen feltételezi a tőzsdéről való kivezetést.
A kiszorítósdi a Cofinec esetében nem volt túlságosan fájdalmas, mivel - hosszú huzavona után - olyan felvásárló érkezett, aki a befektetők túlnyomó részének megítélése szerint a cég értékének megfelelő árat ajánlott. Az Eravis esetében a 4, illetve 8 ezer forint körüli ár viszont aligha találkozik a kisrészvényesek tetszésével, hiszen a társaság részvényenkénti saját tőkéje eléri a 22 400 forintot, a tavalyi eredménnyel számolt P/E mutató pedig (a törzsrészvényeknél) 3 alatt marad. Az augusztus 21-én osztalékot fizető elsőbbségi részvényre megajánlott ár - ha valóban a 90 napos átlag körül alakul majd - jócskán elmarad a hosszú lejáratú állampapírhozamok által indokolt 12-13 ezer forintos szinttől. Ugyanakkor a kisrészvényesek választási lehetőségei meglehetősen szűkösek, különösen ha az Aragóhoz közeli cégek kezében már megvan a kiszorítósdi megkezdéséhez szükséges 25 ezer Eravis-részvény.
A Danubius mellett a második magyar tőzsdei szállodacég jövője könnyen kitalálható, miután szállodái üzemeltetését már tavaly nyáron átvette az ugyancsak Arago-többségű Hunguest Hotels Rt. Az Arago részéről alighanem racionális döntés lenne magába olvasztani az egyszemélyes ingatlancéget. (Ha viszont egy fúziós lépést még a kiszorítás befejezése előtt tett volna meg, a kisrészvényesek könyv szerinti értéken való kielégítését nem tudta volna elkerülni.) Az Arago számára a mintegy 500 milliónyi törzs- és 100 milliónyi elsőbbségi részvény megvétele mindössze 280-290 millió forintos ráfordítást igényel, amely még az eddigi 1-1,3 milliárdos befektetésével együtt is elhanyagolható az Eravis-ingatlanegyüttes forgalmi értékéhez képest. A tőzsde viszont újabb két szereplővel szegényedik.
Korányi G. Tamás
