Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mint arról korábban lapunk is beszámolt (NAPI Gazdaság, 2000. december 12., 13. oldal), a Morgan Stanley Capital International (MSCI) két lépésben, 2001. november 30-ig, illetve 2002. május 31-ig hajtja végre az indexeket érintő módosításokat. A változtatások lényege egyrészt, hogy az indexsorozatban nem a teljes alaptőke, hanem az adott társaság részvényeinek közkézhányada lesz a viszonyítási alap, másrészt sok esetben új súlyozást kapnak az egyes országok cégeinek papírjai. A nagy amerikai és nemzetközi befektetési alapok benchmarkként használják az MSCI indexeit - főként az All Country World Index (ACWI) Freet -, a mutatókhoz a Dow Jones által megkérdezett szakértők szerint mintegy 3 ezer milliárd dollárnyi befektetett tőke kapcsolódik, több mint 500 milliárd dollár pedig olyan alapokban van, melyek közvetlenül az indexekhez vannak kötve.
Az MSCI a hét végén mutatta be azokat a május 31-én bevezetésre kerülő, úgynevezett ideiglenes indexeket, melyeket már az új módszerek szerint, ám a régivel párhuzamosan számítanak ki.
Az ideiglenes mutatók megjelentetésének célja, hogy a piaci szereplőknek legyen idejük átállni a módosított indexek bevezetéséig.
Az ideiglenes ACWI Free Indexben az egyesült államokbeli, illetve a nagy-britanniai részvények súlya nagyobb, mint a jelenlegiben, míg a német, a francia, az olasz és a japán cégek papírjai kisebb részaránnyal szerepelnek. A mutatóban a fejlett piacok súlya is nő, a fejlődőké - köztük a közép- és kelet-európaiaké - mérséklődik.
A változások nem érintették túlzottan a tengerentúli tőzsdemutatókat, az ottani befektetők főleg a vállalati hírekre figyeltek. Azon vélekedés nyomán, hogy a Fed kamatvágásainak köszönhetően még az idén javulhat a technológiai cégek eredménye, lapzártánkkor a Nasdaq már 3 százalék feletti pluszban volt. A pénteken nagyot zuhanó Palm Inc. szárnyalt, amiben az is közrejátszott, hogy a UBS Warburg erős vételre javította a társaság papírjainak ajánlását. A főként a hagyományos gazdaság vállalatait reprezentáló Dow Jones lefelé tartott, ám például a Salomon Smith Barney által vételre ajánlott Disney jelentősen fékezte az esést. Csökkent a Procter & Gamble árfolyama is: a befektetők szkeptikusan fogadták a cég eddigi legnagyobb, közel 5 milliárd dolláros akvizíciójáról érkező bejelentést.
A londoni börzének jót tett az MSCI-effektus, a rekordnagyságú hiányt mutató külkereskedelmi deficit hatása azonban nem volt ilyen egyértelmű, hiszen az egyfelől az exportorientált ágazatok nehézségeit, másrészt az egész brit gazdaság - azon belül is a belföldi kereslet - kedvező helyzetét jelezte. A várhatóan gyenge negyedéves eredményadatokat közlő Marks & Spencer mellett esett a British Telecom is, a Footsie-t végül a magas arany- és kőolajárak nyomán szárnyaló bányatársaságok és olajcégek papírjai húzták fel. Az MSCI-indexek kedvezőtlen újrasúlyozása miatt gyengélkedő CAC-40 a Nasdaqot követő tech-részvényeknek köszönhetően végül emelkedéssel zárt, s ugyanez volt érvényes a DAX-ra is. A frankfurti tőzsdén a befektetők az autóiparra koncentráltak, ugyanis az MSCI indexéből kikerültek a BMW-papírok, a Porsche-részvények ugyanakkor az új kosár részét képezik. Az EU gazdaságának vezető erejét adó országok számára hátrányos indexmódosítás következtében esett az euró dollárral szembeni árfolyama, 87,5 cent körül mozgott.
A Nikkei-225 erősödésében több tényező is közrejátszott. Egyfelől az MSCI mutatóiban a várakozásoknál kevésbé csökkent a japán részvények súlya, másfelől az ország legnagyobb mobilszolgáltatója, az NTT DoCoMo bekerült az indexkosárba, míg az abban nem szereplő KDDI, a piac második legnagyobb mobiltelefon-társasága nettó profitjának megötszöröződéséről számolt be.
Á. V.
