Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hivatalosan is közzétette az éves közgyűlésen (NAPI Gazdaság, 2001. április 26., 13-14. oldal) bejelentett, az elsőbbségi részvényekre érvényes vételi ajánlatát az OTP Bank Rt. A közgyűlésen elhatározott - 5117 forintos cseredíj fizetése ellenében megvalósítható - törzsrészvénnyé alakítást nem vállaló vagy éppen a cseredíjat kifizetni nem képes kisrészvényesek részvényéért 9500 forintot kínál fel a bank. Az ajánlat május 14-étől június 29-éig él. Mivel az OTP június 18-ától fizeti ki az elsőbbségi részvényeseket is megillető 200 forintos osztalékot, nem valószínű, hogy e határnap előtt sokan élnének a vételi ajánlattal.
(Az ajánlat nem tartalmaz megkülönböztetést az osztalékszelvény tekintetében.)
Az 1 millió 150 ezer elsőbbségi részvényből 926 ezer darabot a bank fél évvel ezelőtt egy nyilvános ajánlat keretében már visszavásárolt, csak éppen akkor még 10 ezer forintra taksálta saját elsőbbségi részvényének értékét. (A megajánlott ár 500 forintos csökkenését a közgyűlésen az elnök-vezérigazgató a részvényesek számára némileg meglepő módon a korábban megvett OTP-részvények „finanszírozási költségével” indokolta.)
Megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a megmaradt részvényesek viszonylag nagyobb hányada élni fog az ajánlattal - persze inkább csak az osztalék felvétele után -, mivel az 5117 forintos cseredíj már nagyobb, mint a törzsrészvény 4800 forintos árelőnye az elsőbbségihez képest. Már a közgyűlésen is kiderült, hogy néhány kisrészvényes a cseredíj-különbözetet törvénytelennek tartja, és ezért jogi lépéseket fontolgat. Egy esetleges választottbírósági eljárás hatálya értelemszerűen a perben részt nem vevő elsőbbségi részvényesekre is kiterjedne. Ugyanakkor azok, akik sem cseredíjat nem fizetnek, sem nem adják el elsőbbségi részvényüket a banknak, azt kockáztatják, hogy az érvénytelenített részvényeik helyett kibocsátott új törzsrészvényeket a bank értékesíti, és a befolyt összegből levonja a cseredíjat.
K. G. T.
