A nyilvános vételi ajánlat során megvásárolt 5,759 milliárd forint névértékű BB-részvényből 4,597 milliárdot tett ki az ÁPV Rt. 23,76 százalékos csomagja. Az EBRD 33,57 százalékos pakettjét később veszi meg a GE Capital. A kisrészvényesek a náluk lévő 14,35 százalékból valamivel több mint 6 százalékot adtak el a GE-nek (névértéken 1,161 millió forint), a fennmaradó, 8,32 százalékot (névértéken 1,610 milliárdot) vélhetően jórészt intézményi befektetők tartották meg.
A megmaradt részvények sorsát érintheti, hogy a Budapest Bank (BB) április 26-ra összehívott évi rendes közgyűlésén a három leánycégével (a BB Ingatlanhasznosító Rt.-vel, a Budapest Autófinanszírozási Rt.-vel, valamint a Budapest Lízing Rt.-vel) való egyesülést tervezi. A döntéshez háromnegyedes szavazati többség szükséges, ami simán megvalósulhat, ugyanis a GEC tulajdonrésze a közgyűlés idején már 58,11 százalék lesz, az EBRD pedig 33,57 százalékos csomagjával nyilvánvalóan együtt szavaz az amerikai tulajdonossal. Azokkal a részvényesekkel, akik nem támogatják az egyesülést, a társasági törvény szerint el kell számolni. Az elszámolás a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke és a korábbi jegyzett tőke, illetve a saját tőke és a mérlegfőösszeg arányának figyelembevételével történik, s a járandóságot a jogutód társaság cégbejegyzését követő 30 napon belül kell kiadni. A NAPI Gazdaság számításai szerint a saját és jegyzett tőke aránya alapján az egyesülést nem támogató részvényesek 148 százalékos árra számíthatnának, ami jóval kedvezőbb, mint a most zárult nyilvános vétel során fizetendő 133,4 százalék.
A bank az elsőbbségi részvények törzsrészvénnyé való átalakítását is tervbe vette. A névértéken 350,8 millió forintos elsőbbségi csomag kevesebb mint 2 százalékot képvisel a BB 19,346 milliárd forintos jegyzett tőkéjéből. Az átalakításhoz az osztalékelsőbbségi részvényekkel rendelkező tulajdonosok minősített (háromnegyedes) többségének előzetes hozzájárulása szükséges. Ez sem okozhat gondot, ugyanis az elsőbbségi pakett mintegy 76 százaléka épp most kerül át a magyar államtól a fő tulajdonos GEC-hez a vasárnap zárult nyilvános vételi ajánlat keretében és a BB saját portfóliójában is van némi elsőbbségi részvény. A kisebb részvényesek egyébként már 1997-ben kezdeményezték az átalakítást, kiváltképp, hogy az elsőbbségi papírokra négy évig (1992-1995) nem kapták meg a nekik járó osztalékot, de javaslatukat a fő tulajdonosok nem támogatták. Az elmaradt járandóság utólagos megfizetése egyébként 1997-ben 112 millió forinttal növelte volna az osztalékalapot, a kifizetésre azonban mindmáig nem került sor, ezért rendelkeznek szavazati joggal az elsőbbségi részvényesek. A pakettnek egyébként elvileg már rég a tőzsdén kellene lennie. A tőzsdei bevezetést 1998. december 31-ig kellett volna kérnie a banknak, de nem tette, ami miatt a felügyelet végül két évvel később félmillió forint bírsággal sújtotta.
Az igazgatóság csak a közgyűlés napján terjeszti elő osztalékjavaslatát. A BB most hozta nyilvánosságra tavalyi, magyar számviteli szabályok szerint összeállított, nem konszolidált adatait, ami az aktuális konszolidálttal, valamint előző évi nem konszolidálttal összehasonlítva is csalódást keltő. Az anyabank 2000-ben 325 millió forint adózás előtti profitot ért el, az előző évi mindössze 27 százalékát, ami az utóbbi hat év legrosszabb eredménye. A BB tavalyi konszolidált adózás előtti nyeresége 1,946 milliárd forint, ez 12 százalékkal kisebb az 1999. évinél.
A bank menedzsmentje 2000-re az előző évi nyereség megduplázását prognosztizálta. Bár a több mint 6 milliárd forintos eredménytartalék lehetővé tenné, nem valószínű, hogy a BB a törzsrészvényekre osztalékot fizet. A részvényesek 1999-re a törzs- és kamatozó részvények után 5, az osztalékelsőbbségiekre 8 százalék osztalékot kaptak.
Barna Zsuzsa
