Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pénzügyi Szervezetek Ál?la?mi Felügyelete (PSZÁF) kora ta?vasszal kezdett foglalkozni a Bu?da?pest Bank tőzsdei be?ve?ze?té?se elmaradásának kér?dé?sé?vel. A bank vezetői több íz?ben is ígéretet tettek a be?ve?ze?tést sze?rin?tük hátráltató prob?lé?mák elhárítására - legutóbb az áp?ri?lis végi rendes köz?gyű?lé?sen ígér?tek pár hetes ter?mi?nust -, ezekre tekintettel a fel?ügye?let is türelmes volt. Mivel a bank mind a mai napig nem tel?je?sí?tet?te az ér?ték?pa?pír?tör?vény 24. paragrafusának elő?írá?sát (amely szerint a törvény hatálybalépése előtt nyil?vá?no?san ki?bo?csá?tott értékpapír-so?ro?zat ki?bo?csá?tó?já?nak 1998. de?cem?ber 31-éig kérnie kell a be?ve?ze?tést), a PSZÁF bírságolt és fel?szó?lí?tot?ta a bankot a tör?vény betartására. Bár a köz?le?mény határidőt nem tar?tal?maz, a fel?ügye?let új, a ko?ráb?bi?nál ha?tá?ro?zot?tabb hozzáállásából kö?vet?kez?het, hogy ha a bank nem lép, újabb bírságra szá?mít?hat.
Az úgynevezett tőzs?de?kény?szer a 200 millió forintot meg?ha?la?dó árfolyamértékű so?ro?za?tok ki?bo?csá?tó?i?ra vonatkozik. A Bu?da?pest Bank 1994-ben az ÁVÜ által kárpótlási jegy?cse?ré?re bo?csá?tott elsőbbségi so?ro?za?ta 351 millió forint névértékű, igaz, ebből csak 84 milliónyit cseréltek be a kisbefektetők. A többi azóta is az állam tu?laj?do?ná?ban van, és ezekre is ér?vé?nyes a GE vételi opciója.
A többi azóta is az állam tu?laj?do?ná?ban van, és ezekre is érvényes a GE vételi opciója. A bank amerikai tulajdonosai emiatt érezték úgy, hogy rájuk nem vonatkozik a tőzs?de?kény?szer, noha a jogi helyzet egy korábbi felügyeleti ál?lás?fog?la?lás nyomán már korábban is világos volt. Egy másik bank, az ugyancsak elsőbbségi rész?vé?nyei révén nyilvános tár?sa?ság?gá vált MKB két éve más?hogy oldotta föl a dilemmát: az elsőbbségi részvényeket 1:1 arányban nyilvánosan soha ki nem bo?csá?tott törzs?rész?vé?nyek?ké alakította, azóta pedig a törzsrészvényekre is tett nyil?vá?nos vételi ajánlatot. A BB ve?ze?tői egyik utat sem akarták választani, most viszont alig?ha?nem lépniük kell.
A Budapest Bank kom?mu?ni?ká?ci?ós osztálya lapunk kér?dé?sé?re írásos válaszban fejtette ki: a bank azon lesz, hogy meg?fe?lel?jen a PSZÁF határozatának, ám részletekkel nem szolgált. A GE Capital magyar államtól ka?pott, 2001 májusában lejáró vételi opciójának esetleges ko?ráb?bi lehívásáról (NAPI Gaz?da?ság, 2000. szeptember 5., 11. oldal) annyit azért elismert a bank, hogy ez ügyben „folynak tár?gya?lá?sok", de ezek mi?ben?lét?ét sem kívánták részletezni. Mivel a GE Capital 28,5 szá?za?lé?kos tu?laj?don?ré?szét az ál?lam?tól meg?vá?sár?lan?dó 23 szá?za?lék jóval a nyilvános ajánlattételi kö?te?le?zett?sé?get jelentő 33 szá?za?lé?kos határ fölé emeli, a le?hí?vás a kis?rész?vé?nye?sek szá?má?ra sem kö?zöm?bös. Az opciós szerződés egyébként - ko?ra?be?li in?for?má?ci?ók szerint - a saját tőke/jegy?zett tőke arányhoz köti az árat. Ez az állam szá?má?ra eddig nem hozott nagy nyereséget, e mu?ta?tó 1995-ben 133,8 százalék volt, az 1999-es mérleg alapján pedig 148,5 százalékra rúgott.
K. G. T.
