Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A BorsodChem igazgatósága 2000. szeptember 20-án hagyta jóvá a Mollal kötött szerződéscsomag fő elemeit, amelyben már szerepelt a 100 százalékban TVK-tulajdonban lévő Amerwind BV 2 millió 350 ezer TVK-részvényének opciós formában történő eladása a Mol számára. Két nappal később a BC igazgatósága elfogadta azt a szerződéstervezetet is, amely szerint – a november 24-ére összehívott rendkívüli közgyűlés jóváhagyásától függően – az Amerwind megvehet a BC-től 1 millió 858 ezer 811 darab (7,5 százaléknyi) TVK-részvényt 6000 forintos árfolyamon (11 milliárd 153 millió forintért).
A Mol november első napján szabályosan be is jelentette, hogy a szeptemberben kötött vételi opciót lehívta, és ezzel további 9,47 százaléknyi TVK-t szerzett az Amerwindtől. Az árról az olajtársaság nem nyilatkozott, Olvasó Árpád, a TVK igazgatóságának Mol által delegált elnöke a NAPI Gazdaság kérdésére (NAPI Gazdaság, 2000. november 2., 11-12. oldal) csak annyit mondott, hogy az ár a Mol és a BC közötti szerződéscsomaghoz „illeszkedett". Mivel az akkor bejelentett tranzakciós ár a Mol és a BC között 6000 forint volt, ebből megfigyelők arra következtettek, hogy a hollandiai részvényekhez is ugyanennyiért jutott a Mol. A valóság azonban más: a vételár 4000 forint volt, vagyis az Amerwind számlájára nem 14,1, hanem 9,4 milliárd forint folyt be. Így ha az Amerwind megveszi a BC-től a 7,5 százalékos TVK-pakettet (amelyre persze a pénteki közgyűlés erőviszonyait mérlegelve ma meglehetősen kevés az esély), 1,7 milliárd forintra van még szüksége.
Az aktuális tőzsdei ártól jócskán elmaradó ár fényében a TVK eredménypozíciója is más. A saját 1641 forintos bekerülési árához képest nem 10,2 milliárd, csupán 5,55 milliárd forint a nyeresége. Ez az összeg a nemzetközi számviteli szabályok szerinti (IAS) mérlegben a tőketartalék során jelenik meg, így egy korábbi cikkünkben felvetett gondolat – az Amerwind-nyereség terhére írja le a TVK a műanyagüzletág veszteségét (NAPI Gazdaság, 2000. november 9., 13-16. oldal) – aktualitását veszti.
A sajátrészvény-csomag egyébként tavaly decemberben 4150 forintos árfolyamon került át a TVK-tól az Amerwindhez, ezen a TVK Rt. nem konszolidált mérlegében 5,9 milliárd forint nyereséget ért el. (A TVK Rt. pénzügyi eredménye tavaly 6,6 milliárd forinttal több volt, mint a konszolidált mérlegben szereplő pénzügyi eredmény). Mivel a TVK gyakorlatilag nem fizetett tavaly adót, ezért a többleteredménynek nem volt érdemi adóvonzata.
Az Amerwind-ügylet sajátossága, hogy a 32,9 százalékos tulajdonos Mol és a 15 százalékos tulajdonos BC lényegében a többi részvényes rovására csoportosított át egymáshoz 4,7 milliárd forintot a TVK-tól. (Legalábbis ennyivel kevesebb készpénz folyt be a TVK-hoz, illetve ezzel az összeggel csökkent a Mol TVK-befektetéssel kapcsolatos ráfordítása.) Ha elfogadjuk, hogy a Mol-BC ügyletsorozat 6000 forintos árfolyama piaci árat fejez ki, akkor az egyidejűleg kötött szerződésekben 4000 forinton eladó és 6000 forinton vásárló Amerwind – illetve annak 100 százalékos tulajdonosa, a TVK – aligha csinál jó üzletet. A jelek arra mutatnak, hogy a Mol–BorsodChem–TVK közötti „kis magyar Bermuda-háromszögben" nem csak a BC kisrészvényeseinek érdekei vannak veszélyben.
Korányi G. Tamás
