Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Démász az árbevétel 9 százalékos növelése mellett 17 százalékkal növelte adózott eredményét. Az árbevétel-emelkedésből 3 százalékpontot az eladott áram mennyiségének növekedése képvisel. Az értékesítési átlagár 6,05 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, szemben a 7,07 százalékos első félévi növekedéssel. A csökkenés oka, hogy a harmadik negyedévben az alacsonyabb tarifájú teljesítménydíjas fogyasztás növekedése jóval dinamikusabb volt az előző negyedévekhez képest, a Szegeden és Kecskeméten megvalósított beruházásoknak köszönhetően. E fogyasztóknak az első kilenc hónapban az egy évvel korábbihoz képest 3,94 százalékkal több villamos energiát adtak el, a harmadik negyedévben azonban még ennél is kedvezőbb a kép: a növekedés 8,19 százalék.
Az elsősorban kiskereskedelmű egyéb kategóriába tartozó, legmagasabb tarifájú fogyasztás növekedése alatta maradt az előző negyedévinek. (Az első kilenc hónapban 6,34, a harmadik negyedévben mindössze 0,56 százalék.) A volumen növekedésében immár a lakossági szegmens is szerepet játszik. Az első kilenc hónapban a bázishoz képest ugyan csak 0,31 százalék a növekmény, ám a harmadik negyedévben már 3,77 százalékkal nőtt a felhasznált energia a bázishoz képest.
Bár a hálózati veszteség alakulása szempontjából a kedvezőbb időjárás miatt nem perdöntő a harmadik negyedév, a bázisidőszak 11,79 százalékos értékét sikerült 11,34 százalékra mérsékelni. A bérköltségeket is kordában tartotta a szegedi cég: egy év alatt mindössze 6,6 százalékkal nőttek az ilyen kifizetések, miközben a létszám 10 százalékkal csökkent. A bruttó fedezet 12 százalékos növekedése mellett az üzemi eredmény 24 százalékkal emelkedett. A piaci kamatszint csökkenése vezetett a pénzügyi eredmény 28 százalékos eséséhez. A nettó eredmény 17 százalékkal nőtt a bázisértékhez viszonyítva.
A gyorsjelentés legérdekesebb pontja a tulajdonosi struktúrával kapcsolatos. Az idei év egyik nagy vesztesének számító Démászból jellemzően kiszálltak a külföldi intézményi befektetők, részarányuk 21 százalékról 14-re csökkent, miközben a belföldi intézményi befektetők 9-ről 15 százalékra növelték pakettjüket. A jelek szerint az osztalékhozam alapján átárazott részvényekben egyre inkább a hazai befektetési alapok látnak fantáziát.
Tallósy István
