Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nemcsak bankári, tőzsdei körökben is kisebbfajta vihart kavart a már hónapok óta a fennálló lehetőség, a Postabank pályázaton kívül történő odaadása az OTP-nek. Az ügylet - persze nem a közszájon forgó, ám valamennyi megkérdezett elemző által irreálisnak minősített 80 milliárdos árfolyamon - sok szempontból ideális lehet az OTP számára. Az OTP részesedése a bankszektor összesített mérlegfőösszegéből újra 25 százalék fölé kerülhet (a mostani kevesebb mint 24 százalék a Postabank 4 százalékával nőhet), a lakossági betétek terén pedig a Postabank 7-8 százalékával az év végére megközelítené vagy inkább elérné az 50 százalékot. Az OTP a teljes magyar ügyfél-betétállomány 35 százalékát mondhatja magáénak, ez további 4,5 százalékkal növekedne a Postabank megvételével.
A bank integrálása az OTP szervezetébe aligha okozna gondot, kétezret alig meghaladó létszáma például alig harmadára rúg annak a hatezer főnek, amennyivel az OTP az utóbbi négy évben csökkentette alkalmazottainak számát.
Spéder Zoltán, az OTP Bank Rt. alelnöke a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, hogy a bank az utóbbi időben gondosan vizsgálta a terjeszkedés lehetőségeit. A határokon belül eddig inkább a szerves fejlődés mellett szóltak az érvek, de a magyar bankrendszer konszolidációja akvizíciós lehetőségeket is felvet. Nem titok, hogy az OTP tavaly megvizsgálta az ING Bank lakossági üzletágát is, de végül nem tett ajánlatot. A Postabankkal a szinergiák első látásra is nagyobbnak tűnnek, de árról - hangsúlyozta az alelnök - a konkrét feltételek ismerete nélkül és a bank teljes átvilágítása előtt felelőtlenség lenne beszélni. Az OTP számára a piaci részesedés növelésénél még fontosabb a jövedelmezőség és a részvényesi érték erősítése, a Postabankra esetleg teendő ajánlatot ezek a szempontok fogják meghatározni.
A részvényhígulás veszélyét említő elemzői aggályokra az alelnök azt válaszolta, hogy elméletileg egyáltalán nem kizárt olyan ár, amelyet az OTP tőkeemelés nélkül is ki tud fizetni, és emlékeztetett arra, hogy a bank arányosan jól halad az év elején meghatározott, adózás előtti, nem konszolidált, 38 milliárd forintos idei eredményterve megvalósításával. A tőkeemelés mellett más lehetőségek is lennének, például alárendelt kölcsöntőke bevonása kötvény kibocsátásával.
A 41 milliárd forintos saját tőkével rendelkező Postabank nyereségtermelő képessége - mint elemzők emlékeztetnek rá - jelenleg össze sem hasonlítható az idén várhatóan 29 százalékos tőkearányos profitot (ROE) produkáló OTP-ével, és a saját tőkét jelentősen meghaladó bankérték a közép-európai térségben inkább csak a legalább 15 százalékos ROE mutatót produkáló bankokra jellemző. (Az OTP P/BV mutatója még a tegnapi esés után is 2,7-es, a várhatóan 150 milliárdot közelítő sajáttőke-értékkel kalkulálva.) Az OTP 420 milliárdos kapitalizációjából persze az is kitűnik, hogy egy reális, tehát nagyságrendileg a saját tőke értéke körül mozgó vételár még teljes egészében tőkeemelésből történő kifizetés esetén sem okozna tíz százalékot elérő részvényhígulást. Az OTP egyébként a magyar bankok között jószerével egyedül áll azzal, hogy 1999 eleje óta nem emelte meg jegyzett tőkéjét és - ha nem is feltétlenül a maihoz hasonló tőzsdei klímában - valószínűleg a külföldi intézményeknek a leginkább eladható magyar blue chipnek számít.
KORÁNYI G. TAMÁS
