Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Gazdasági szempontból hova sorolható Győr, milyen helyet foglal el a honi nagyvárosok ranglistáján?
– Gazdasági teljesítés szempontjából, azt gondolom, Budapest után a második város, nagyságrend szerint a hatodik. Sok szempontot lehet felállítani, a fejlődés tekintetében szerintem a legpotensebb város az országban.
– Szerencsés helyzetben vannak, közel van az osztrák és a szlovák határ, és tradicionális az infrastruktúra is.
– Való igaz. Több szempontból is mondhatom azt, hogy szerencsések vagyunk, de semmi esetre sem azért, mert közel van a nyugati határ. Vannak itt más városok, is, amelyek szintén a nyugati határszélen fekszenek, mégsem tudtak profitálni a helyzetükből. Ami miatt valóban szerencsés a város, az az, hogy a Budapest Bécs útvonalon fekszik. Az ipari betelepítések első hullámában tehát jó eséllyel indult. Ehhez hozzájárult az ipari múlt, a Rába gyár és a vele kialakult munkamorál, munkafegyelem és szaktudás. Úgy vélem, a gazdasági sikerben a város vezetésének segítő, kiszolgáló attitűdje is szerepet kapott.
– Várható a közlekedési útvonalak északi vagy déli továbbfejlesztése?
– Az infrastruktúra fejlesztése az egyik legfontosabb kérdés, ami nem mellesleg rendkívül sokirányú. Multimodális közlekedésfejlesztési programunk részeként fejleszteni szeretnénk a vízi, a vasúti, a légi és a földi közlekedést. Kiemelt figyelmet szentel a város vezetése az észak-déli útvonal létrehozásának, amelyet lehet sokféleképpen, borostyán útnak vagy M9-es autópályának nevezni. A lényeg, hogy minél előbb megvalósuljon egy sztráda vagy minimum autóút formában. A fejlesztésekre Győrben is szükség van, az északi elkerülő ív kiépítése van napirenden, ehhez szükség lesz két hídra a mosonyi Duna-szakaszon, vagyis nagyon nagy terveket dédelget ezzel kapcsolatosan az önkormányzat.
– Képesek kigazdálkodni a beruházási költségeket vagy állami támogatásra lesz szükség?
– Ezek százmilliárdos nagyságrendű beruházások, vagyis olyan óriási összegek, amelyeket képtelenség lenne állami támogatás nélkül, önerőből finanszírozni. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretéből hozzá lehet jutni uniós támogatásokhoz.
– Mekkora a munkanélküliségi ráta a városban, illetve a térségben?
– Hosszú idő óta rendkívül kedvező a város foglalkoztatási mutatója. Általában 3-4 százalék körül alakul a munkanélküliségi ráta, idén némileg emelkedett a foglalkoztatás nélküliek aránya, de ez csalóka, nem azért történt, mert bármilyen gazdasági probléma vagy ipari lendületvesztés következett volna be. Éppen ellenkezőleg, a fejlődés magával hozta az ingázó munkaerőt. Ma már napi 30 ezerre tehető azok száma, akik Győr környékéről járnak be dolgozni. Ezzel együtt megjelent egy új reláció, ami valójában okozta az egyszázalékos munkanélküliségi ráta emelkedését, ez pedig a csallóközi magyar ajkúak megjelenése. Szlovákiából naponta 7-8 ezer ember jár át dolgozni. Jól képzett, fegyelmezett munkaerő és alacsonyabb fizetésért is hajlandó dolgozni, hiszen olyan régióból érkezik, ahol 10-20 százalékos munkanélküliség is előfordul.
– Lehet még újabb cégeket Győrbe csalogatni vagy ki kell tenni a megtelt táblát?
– Egyáltalán nem kell kitenni a megtelt táblát, jóllehet idén nyáron már egy szöget sem lehetett leejteni az ipari park területén. Az eltelt néhány év alatt 68-70 vállalkozás telepedett le a park területén és az önkormányzat továbbra is tárgyal új érkezőkkel. Az igényre való tekintettel a közgyűlés nemrég arról döntött, hogy az ipari park területét újabb 30 hektárral megnöveli, amely elegendő helyet biztosít az újonnan érkező vállalatoknak. Mindehhez elegendő mennyiségű munkaerő is van, hiszen nemcsak a győri 130 ezres lélekszámmal, hanem a környéken lakó további 70 ezer emberrel kell számolni. Ma már a közlekedés is lehetővé teszi, hogy a gyárak 50 kilométeres körzettel számoljanak a munkaerő tekintetében.
– Hallani olyat is, hogy valaki Budapestről jár be Győrbe.
– A közép- és felső vezetői szinten egyáltalán nem ritka ez, hiszen gyorsabb leérni Dél-Budáról Győrbe, mint átérni Észak-Pestre.
