Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Balaton északi partja Magyarország talán legváltozatosabb termőtája borászkodás szempontjából. Ha egy szerencsésebb történelmű országhoz tartozna, Burgundiával, Bordeaux-val vetekedhetne. Magyarország részeként a Balaton-felvidék inkább elfeledett, felfedezetlen, egzotikus fehér folt a bor világtérképén. A Balaton északi partján ennek ellenére ma is több borvidéket jegyeznek. Amíg a Balaton-felvidék vagy a Badacsony borvidéke inkább bazaltorgonás hegyeivel hívja fel magára a figyelmet, addig a Balatonfüred-Csopaki borvidéken a szinte mindenhol a felszínre bukkanó vas- és alumínium-oxidos vörös homokkő a legfőbb azonosító jel. A Balaton északi partjának borvidékei közül az utóbbi, a Balatonfüred-Csopaki az, amely talán a legnehezebben kelt életre az elmúlt évtizedekben. A Balaton északi partján Zánkától Balatonalmádiig a Badacsonyi borvidék folytatásaként húzódik északkeleti irányba. Az extra napsugaraknak köszönhetően lágy, finom illatú, sajátos zamatú borok készülnek. Fontosabb községei Balatonfüred és Csopak mellett Lovas, Felsőörs, Szentantalfa, Balatonszőlős, Mencshely és Tihany. Ismertebb borai közé tartozik a Balatonfüredi Olaszrizling, Balatonfüredi Rajnai rizling, Akali Muskotály, Csopaki Olaszrizling, Dörgicsei Olaszrizling. Amíg a Balaton-felvidéki és a badacsonyi borvidékek itt is, ott is rejtegettek olyan kiváló fekvéseket, amelyek távol esve a turisták áradatától megmaradtak szépséges természeti állapotukban, addig Balatonfüred és Csopak vidékére hatalmas nyomás nehezült. Az egykor legjobbnak számító fekvésekben a szőlő helyét üdülők váltották fel, s kellő törvényi védelem nélkül a turizmussal szemben versenyképtelennek bizonyuló szőlészkedés lassan elenyészett a vidéken. A vendéglátáshoz igazodó ingatlanpiac nemcsak a helyi lakosság szőlőszeretetére volt káros hatással, hanem nehezítette új, árutermelő birtokok kialakítását is. A magas ingatlanárak miatt ugyanis Csopak és Balatonfüred környékén többszörösébe kerül egy életképes birtok kialakítása, mint pár tucat kilométerrel keletebbre vagy akár nyugatabbra. Ennek ellenére az eltelt néhány esztendőben újra éledni kezdett a táj. A vidék legelső országos hírű borásza, Figula Mihály Balatonfüredről hódította meg a fogyasztókat gyümölcsös, könnyed, üdítően friss stílusú boraival. Több esztendőt kellett várni a második fecske feltűnésére. A csopaki Jásdi pince a viszonylag kései indulás ellenére is gyorsan országos hírnévre tett szert.
A Badacsonyi borvidék az ország egyik legrégibb és legismertebb történelmi borvidéke, több ezer éves múltú szőlőkultúrája a keltákig vezethető vissza. Badacsonyban 99 százalékban fehérborszőlő-fajtákat termesztenek, ebből 70 százalékban Olaszrizlinget, mely egy rendkívül harmonikus, illatos-zamatos bor, utóíze a keserűmandulára emlékeztet. A borvidék fő bortermelő községei a névadó Badacsony mellett Szent György-hegy, Szigliget, a Tóti-hegy, Gulács, a Csobánc és az Ábrahámhegy. Kiemelkedő borai a Badacsonyi szürkebarát, Badacsonyi kéknyelű, Badacsonyi olaszrizling, Badacsonyi zöldszilváni, Szentgyörgyhegyi rizling, Ábrahámhegyi rizling. A fajták közül mintegy 70 százalékban termesztett Olaszrizling bora rendkívül harmonikus, utóíze a keserűmandulára emlékeztet. Az intenzív és tartós illattal, zamattal rendelkező Szürkebarát gyakran édesen kerül forgalomba. A híres Kéknyelű bora száraz, kemény, savas karakterű. Közkedvelt badacsonyi különlegesség az Ottonel muskotály szőlőből készült Badacsonyi Muskotály, amely aranysárga színű, finom illatú és zamatú tüzes bor. Azokat a Balaton környéki szőlőket, amelyek nem tartoznak a két klasszikus borvidékhez, a Badacsonyihoz és a Balatonfüred-Csopakihoz, a Balaton melléki borvidékhez – amely 1998. január 1-jétől lett újra külön borvidék – sorolják. Nem csak borszőlőfajták termesztésével foglalkoznak, hanem élen járnak az étkezési szőlők termesztésében és forgalmazásában is. A szőlőtermesztés a Zalai-dombság – oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részén folyik. A borvidéknek igazán nagy hírű bora nincs, viszonylag közismert a diási (gyenesdiási) Rizlingszilváni. A zalai borok illatosak, élénk savtartalmúak, és aromaanyagban igen gazdagok.
A Balaton-felvidéki borvidék szőlőkultúrája – mint a balatoni borvidékek legtöbbje – 2000 éves múltra tekint vissza. A borvidék 1999-ben kapta meg a Balaton-felvidék nevet, azt megelőzően Balaton-melléke néven volt ismert, ez a név azóta a Zalai borvidéket illeti. A borvidék 3 körzetre osztható az eltérő földrajzi adottságok miatt, a káli körzet 6, a Balatonederics-Lesencei körzet 7 és a Cserszegi körzet 10 településsel. Az itt termesztett borok finom savtartalmúak, zamatanyagban gazdagok, elegánsak.
A déli parton a balatonboglári borvidék viszonylag fiatal, nagyon sokáig csak „jó bortermő” helyként volt számon tartva, 1992-ben azonban megkapta a borvidék rangot. Sokáig a csemegeszőlő-értékesítés jelentette a legfőbb bevételt, 1970-ben azonban visszaesett iránta a kereslet. Új ágazatként a minőségi szőlők termesztésére tértek át, de az export- és importlehetőségek bővülése miatt 1990-ben az ágazatot veszteségessége miatt feloszlatták. Ekkor újabb próbálkozásként a pezsgő alapbort adó szőlőtermesztéssel kezdtek el foglalkozni. A Dél-Balatoni Borvidéket 2000 óta hívják Balatonboglári Borvidéknek. A Balaton déli partján Zamárditól Földváron, Lellén keresztül Balatonboglárig, dél felé Andocs és Tob vonulatáig terjed a borvidék. Jelentős bortermelési központjai: Balatonboglár, Balatonlelle, Szőlősgyörök. Leghíresebb borfajtái a Balatonboglári Muskotály, a Balatonboglári Leányka, Semilon, Rajnai rizling, a Balatoni Cabernet, a Boglári Tramini és a BB pezsgőcsalád. Az itt termelt borok gyümölcsösek, illatosak, lágyak és zamatanyagban gazdagok.
A Somlói borvidék nagy múltú, igazi történelmi borvidék, amely az ország legkisebb borvidéke, mivel egyedül a Marcal-medencéből oázisként kimagasló tanúhegy lejtőire korlátozódik. Somló Magyarország egyetlen olyan hegye, melynek az északi lejtőin is folyik szőlőművelés. A borvidék legfőbb bortermelő községei Somlóvásárhely, Somlószőlős, Doba, Somlójenő, Kemeneskápolna. Az itt termelt borok savban gazdagok, testesek, teltek, magas extrakt- és alkoholtartalmúak, ezért a mindennapi gyors fogyasztásra nem ajánlottak. Leghíresebb borfajtái a Somlói Furmint és a Somlói Juhfark. A Juhfark külön említést érdemel, ugyanis Magyarországon csak ezen a borvidéken termesztik ezt a különleges ízű – illatú száraz bort adó szőlőfajtát.
