Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Szabaddemokrata, illetve 2002-ben SZDSZ-MSZP közös jelöltként lett városvezető, de polgármesterként benne van a nagypolitikában is: 1999-től a legnagyobb önkormányzati szövetségnek, a 3200 hazai önkormányzatból 1700-at tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) az elnöke, emellett a tavalyi uniós csatlakozás óta az EU Régiók Bizottságában is képviseli Magyarországot. Hogyan látja az önkormányzatok helyzetét a költségvetési mizéria tükrében?
– Az önkormányzatok tizenöt éve, 1990-ben jöttek létre, így 2005-ben jubileumot ünneplünk. Ez jó lehetőséget biztosít arra, hogy ráirányítsuk a közfigyelmet a helyhatóságokra. Elsősorban a gazdálkodással kapcsolatban vannak nagyon nagy problémák, ez arra vezethető vissza, hogy késik az önkormányzatok finanszírozásának reformja, pedig a költségvetésük átalakítása mindenképpen szükségszerű. Az adóreform is egyebek mellett azt célozza, hogy a helyi adóztatás módszerét, a területi kiegyenlítés lehetséges módozatait igyekezzenek megtalálni, illetve ez váljon finanszírozhatóvá. Másik ügy a szükséges közigazgatási átalakítás, például a régiók ügye. Jelenleg ugyanis óriási gondot jelent, hogy nincsenek olyan igazi régióink, amelyek kompatibilisek lennének a korábbi EU-országokéival, csupán tervezési, statisztikai régiók vannak. Ezek nem választott testületen alapulnak, nem rendelkeznek saját gazdálkodással, adóbevétellel, nem olyanok tehát, amelyek képesek lennének megfelelően felkészülni az EU tervezési időszakára 2007-től 2013-ig. Költségvetési és közigazgatási reform nélkül minden tőkeinjekció egyúttal – amellett, hogy égetően szükség lenne rá – pazarlás is, a jelenlegi önkormányzati rendszer ugyanis pazarló. Nagyon fontos lenne tehát megvalósítani a közigazgatási reformot, nyilván a választási rendszer átalakításával is. Ezek persze olyan döntések, amelyek nem csupán kormányzati elhatározáson kell, hogy alapuljanak, politikai konszenzusra van szükség a pártok részéről is, hiszen mindez jórészt kétharmados törvényeket érint.
– Jubileum kapcsán mérleget is szoktak vonni. Hogyan működött az elmúlt tizenöt évben az önkormányzati rendszer Magyarországon?
– Azt gondolom, 1990-ben olyan önkormányzati törvény jött létre, amely a rendszerváltás önkormányzati téren történő megvalósításához jó kereteket biztosított. Nagyon nagy probléma azonban, hogy tizenöt év alatt nem voltunk képesek a tapasztalatokat felhasználva ezt a törvényt átalakítani a helyi viszonyokra, igyekezve már az uniós igényeknek is megfelelni. A költségvetés kapcsán a kormányzatok a felelősséget általában áthárítják az önkormányzatokra, ez ellen fellépni pedig elég nehéz, tekintettel a megosztottságra, a jelenleg működő hét kisebb-nagyobb önkormányzati szövetségre. Legnagyobb álmom, hogy sikerüljön az önkormányzati szövetségeket valahogy csatasorba állítani az együttműködés érdekében, ahogyan ez Nyugat-Európában is tapasztalható.
– Veszprém gazdagnak tűnik. Valójában hol áll a városok között?
- Azok közé a megyei jogú városok közé tartozik, ahol a legalacsonyabb, 3–3,5 százalékos a munkanélküliség, köszönhetően az ide települt multinacionális cégeknek, amelyek itt is maradtak, nem úgy, mint másutt. Valószínűleg az egyetemmel való innovációs együttműködés is közrejátszott ebben. Veszprém költségvetése 17 milliárd forint, ebből 2,3 milliárdot teremtünk elő a helyi adóból. Nagyon előkelő helyzetben vagyunk a fejlesztéseket illetően, ez ugyanis 17 százaléka a költségvetésnek. Eléggé tekintélyes beruházásokat tudunk így megvalósítani és sikeres volt a város a különböző címzett, illetve európai uniós pályázatai kapcsán is. Nyertünk el például pénzt informatikai és idegenforgalmi fejlesztésre. Az előbbi jelentősége érthető annak fényében, hogy Veszprém egyetemi város, 10 ezer hallgatóval Pécs után a Dunántúl második legnagyobb oktatási központja. Az EU-tól félmilliárd forintot nyertünk a közigazgatás informatikai korszerűsítésére, ami megteremti a lehetőséget polgáraink számára, hogy az ilyen ügyek jelentős részét otthonról intézzék. Szintén félmilliárdos uniós forrásból turisztikai fejlesztés keretében a veszprémi vár egy része újul majd meg.
– Milyen egyéb beruházásokat terveznek?
– Van néhány nagy projekt, hamarosan hozzáfogunk PPP program keretében a Dunántúl legnagyobb multifunkcionális csarnokának, közösségi létesítményének az építéséhez, 3,5 milliárd forintos beruházással. A projekt nemzetközi közbeszerzési tenderét hamarosan kiírjuk. A tervek szerint jövő ősszel megnyíló csarnok környezetében egy olyan szabadidőközpont alakul ki, amely lehetőséget biztosít majd a balatoni turistáknak arra, hogy kedvezőtlen időjárás idején is tartalmasan töltsék az idejüket. A másik nagy projekt Szentkirályszabadján egy polgári repülőtér kialakítása lenne, a felszámolt katonai reptér helyén. A környékbeli önkormányzatoknak – Veszprémmel együtt Balatonalmádinak és Szentkirályszabadjának is – elemi érdekük, hogy megkapjuk ezt az állami tulajdonú, jelenleg használaton kívüli repülőteret, reményeink szerint ingyen.
– Ön a rendszerváltozás óta Veszprém polgármestere. Mi a titka?
– Azon négy polgármester közé tartozom, akik 1990 óta vezetnek egy-egy megyei jogú várost. Tatabánya, Békéscsaba és Szekszárd első embere van még ilyen helyzetben, illetve a főváros főpolgármestere. Csak a megyei jogú városok vezetőinél maradva elmondható, hogy mind a négyen törekszünk az önkormányzaton belüli együttműködésre, konszenzusteremtésre. Amennyire lehet, nem engedjük be a nagypolitikai árokásást a helyi testületi munkába. Az emberek általában azt szeretik, ha az önkormányzati építkezés nagyobb helyi csaták nélkül, békésen folyik.
