Vas megye gazdasági szerkezetét egykoron meghatározó vállalatok közül napjainkra kevesen maradtak versenyben, immár az Európai Unió piacán. Az élelmiszer-ipari ágazatban azonban a patinás Ferrosüt Sütő- és Édesipari Kft. a 21. században is megőrizte piacvezető szerepét a megye sütőiparában. Méretét tekintve azonban a hasonló profilú cégek között az országos élmezőnybe tartozik. Az 1993-ban privatizált – a dolgozók, az önkormányzat és kereskedőcégek tulajdonában lévő – cég stabil piacokkal rendelkezik és már évek óta 2 milliárd forintos árbevétel mellett folyamatosan eredményesen gazdálkodik – mondja Horváth Tibor, a társaság ügyvezetője. Hozzáteszi, hogy a forgalomban az ÁFÉSZ hálózat, valamint a multinacinális üzletláncok képviselik a legjelentősebb szeleteke t, de a magánkereskedelem szférája és az intézmények is jelentős partnereknek számítanak.
A cég tulajdonosi körének változása időben és szerencsésen ment végbe, utat nyitva a fejlesztéseknek. Az ezredfordulón bevezetett, s azóta működtetett HACCP rendszernek, valamint a társaságnál felhalmozódott szaktudásnak köszönhetően kiváló minőségű és biztonságos kenyerek, péksütemények és finomáruk hagyják el a cég 8 megyei üzemét, s kerülnek kereskedelmi forgalomba. A beszerzésektől a kiszállításokig terjedő termékpálya folyamatainak követése egyébként éppúgy a multinacionális partnerek elvárásai között jelenik meg, mint az IFS minősítő szisztéma. Manapság elsősorban a vevők minősítik a szállítókat – tudtuk meg Horváth Tibortól. A Ferrosüt Sütő- és Édesipari Kft. ügyvezető igazgatója azt is elmondta, hogy a megyeszékhelyen kenyérgyár, valamint finomáru-előállító részleg működik. A kőszegi, a sárvári, a celldömölki, a vasvári, a körmendi és a szentgotthárdi egységekben pedig a teljes termékskála gyártása fellelhető. Évente mintegy 32 millió zsemlét, 20-21 millió kiflit és 4,8 millió kilogramm kenyeret értékesítenek, termékeiket 40 gépjárművel szállítják ki vevőiknek.
A cégvezetés a szomszédos ausztriai tartományok piacán történő megjelenés lehetőségeiről folyamatosan tájékozódik, a kedvező árakon kínált vasi minőségi portékák, a több évtizedes, erős burgenlandi vevő-szállítói kapcsolatokat ma még nem képesek áttörni. Pedig a Ferrosüt pékárui hagyományos technológiával készített kovásszal gyártva, ízben és színvonalban egyaránt versenyképesek. S mivel a fogyasztók nem látják a termékek mögötti tartalmat, az árverseny olykor azon vállalkozásoknak kedvez, amelyek gyengébb minőségű, olcsóbb termékekkel jelennek meg a piacon.
Horváth Tibor a cég értékei között tartja számon az ugyancsak a tradíciókon alapuló partnerkapcsolatokat, amelyek az eltelt évtizedben új irányokba terebélyesedtek. Az ÁFÉSZ hálózatai, valamint a kiskereskedések, továbbá az intézmények, óvodák és iskolák, kórházak mellett a multinacionális üzletláncok teszik egyre teljesebbé a vevői kört.
Ami a jövőt illeti, a társaság pénzügyileg vállalható fejlesztésén kívül a meglévő piacok megőrzését, továbbá gyarapítását tűzte ki célul a menedzsment. A Ferrosüt ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy az elkövetkezendő esztendőkben az ár szemponjából is versenyképes, magas minőségű termékek előállításával lehet eredményt produkálni. A társaság piaci előnyeinek kovácsolásában a kipróbált, szakma iránt elhivatott munkatársaké a főszerep. Ugyanakkor az utánpótlás terén hiányosságok lelhetők fel, hiszen a frissen végzett pék és cukrász szakmunkások közül sokan pályaelhagyók.
Horváth Tibor a szakma ekötelezettjeinek sorába tartozik, hiszen közel két évtizede tevékenykedik a cégnél. Műszaki, majd termelési vezetői tapasztalatokkal felvértezve került az elmúlt évben az ügyvezető igazgatói székbe. Megítélése alapján a Ferrosüt arculatában a hagyományos napi termékek gyártása a legerőteljesebb vonás. A tartós árucikkek felé való eltolódást gátolja az uniós dömping megjelenése. „Cégünk a mézes puszedlit például húszszázalékos tiszta méztartalommal állítja elő. Konzervatív profilunkat a piaci nyomás ellenében is szeretnénk megőrizni, a jövőben is valódi alapanyagokból, kiváló minőségű termékeket kívánunk a vásárlóknak kínálni. A szakma értékeit akkor sem hagyjuk elveszni, ha a vevők manapság elsősorban az olcsó árukat igénylik” – vallja a társaság első embere.
Ami pedig a hatékonyság növelése érdekében tervezett technikai beruházásokat illeti, azokat végre kell hajtani, mivel csökkentik az élőmunka-ráfordítást, ugyanis a sütőiparban ez a legnagyobb költség – teszi hozzá Horváth Tibor. A vállalkozás a hatékonyság növelése érdekében tavaly az egységek racionalizálásába fogott, jelenleg 350 főt foglalkoztatnak. Ez a létszám jelenleg stabil, a társaságnál tervezett további műszaki fejlesztések pedig a termelés koncentrálása, valamint az automatizálás irányába hatnak.