Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Zalaegerszeget több mint 60 ezren lakják és mintegy háromezer lelket számláló agglomeráció övezi. A várost - hazánk egyik leggyorsabban fejlődő települését - az utóbbi években a kiegyensúlyozott költségvetés, illetve a hitelfelvételek nélküli gazdálkodás jellemzi - mondta lapunknak Gyimesi Endre polgármester. Mély nyomot hagyhat azonban a 2003-as év közalkalmazotti bérprogramja Zalaegerszeg költségvetésén. Ugyanis míg tavaly közel 17 milliárd forintból gazdálkodhatott a város, idén 12,5 milliárd forintos induló költségvetéssel számol az önkormányzat. A bérfejlesztés több mint 350 millió forint mínuszt jelent a település büdzséjében. Más megyei jogú városokkal szemben azonban Zalaegerszegnek megvan az az előnye, hogy egyik kórházát - amelynek évi költségvetése ötmilliárd forint - nem a városi, hanem a megyei önkormányzat tartja fenn. Mindezekkel együtt felújításokra 300 millió, míg fejlesztésekre 1,2-1,3 milliárd forintot fordíthat a város az idén, mondta a polgármester. A helyi adók közül a településen csak az iparűzésit vetik ki, igaz, abból a törvényben meghatározott maximumot - két százalékot -, ebből évente 1,8-2 milliárd forint folyik be a büdzsébe. Emellett Zalaegerszeg tavaly 190 millió forintot könyvelhetett el a gépjárműadókból.
A polgármester szerint a kiegyensúlyozott költségvetés végeredményben annak köszönhető, hogy a város gazdasági szerkezete igen szerteágazó. Így többek között elektronikai, kereskedelmi, élelmiszer-ipari, könnyűipari, bútoripari cégek jelentik Zalaegerszeg gazdaságának a gerincét. Ezen gazdálkodó szervezeteknek köszönhető, hogy a városban a munkanélküliség elhanyagolható, már évek óta alig éri el a három százalékot, adójuk pedig segít fenntartani a közel 50 intézményt; a költségvetés átalakítása miatt azonban lehet, hogy 2003-ban a teljes költségvetés 60 százalékát erre kell fordítania az önkormányzatnak. A büdzsé átstrukturálása miatt előfordulhatnak iskolabezárások a városban, ezt egyébként a csökkenő gyereklétszám is indokolja. Jelenleg 4 integrált óvodai szervezetben működő 19 óvoda, 12 általános iskola, 3 gimnázium, 7 szakközépiskola, valamint alapítványi intézmények és főiskolai kihelyezett tagozatok is találhatók a településen. A kialakult helyzetben a városvezetés egyelőre nem gondol semmilyen intézményi beruházásra a szükséges felújításokon kívül, a fejlesztések terén pedig idősek gondozását szolgáló intézmények létesítését tervezi.
Zalaegerszegen tavaly mintegy 6700 vállalkozást regisztráltak, évente pedig átlagosan 5-600 új vállalkozás alakul. A nagyobb beruházók közé tartozik többek között a Flextronics, a GE Tungsram, a Mol, a Záév, a Zalakerámia, a Zalahús, illetve a Zalabútor. A városvezetés idén a kis- és középvállalkozások szintjén kíván erősíteni különböző helyi programokkal, illetve támogatási rendszerekkel. Zalaegerszegen két ipari park címmel rendelkező terület is található. A nagyobbik a Flextronicsé, ahová elsősorban saját beszállítóit telepítette be a multinacionális óriáscég, a másik pedig a Ganzeg Kft.-é. Az utóbbi területére bármilyen vállalkozás beköltözhet, mivel azonban a park az egykori Ganz gyártelepét örökölte, elsősorban a tradicionális vasasszakmában tevékenykedőknek biztosítják a megfelelő infrastruktúrát (NAPI Gazdaság, 2001. április 24., 7. oldal).
Az idei fejlesztésekkel kapcsolatban Gyimesi elmondta, hogy a város a közlekedési infrastruktúra javítására, valamint a turisztikára kíván koncentrálni. Az utóbbi években PHARE-, illetve egyéb forrásokból Zalaegerszeg új hulladéklerakót épített, illetve felújíttatta a városi szennyvíztisztító telepet. Emellett a környező húsz településsel karöltve egy szennyvízcsatorna-programot is elindítottak. Így az általános infrastruktúra a település teljes területén majdnem százszázalékosnak mondható, a szennyvízprogram befejezésével a csatornázottság is megközelíti majd ezt a szintet. Tavaly adták át a forgalomnak a várost elkerülő, 74-es úthoz csatlakozó útszakaszt is, amelyet részben önerőből, részben pedig állami és PHARE-támogatásból finanszírozott Zalaegerszeg. Várhatóan novemberben elkészül az elkerülő út folytatása is, amely az Egervári utat köti össze a Körmendi úttal. Ezen beruházásokra a polgármester szerint mindenképpen nagy szükség van, mivel a városon áthaladó tranzitforgalom zajártalma, valamint a légszennyezettség is igen magas volt. A településnek van egy füvesített reptere is, amelyet szintén fejleszteni kíván a városvezetés. Ennek keretén belül megkezdték a navigációs és fénytechnikai berendezések beszerzését, illetve a kifutópálya átalakítását is. Fontos a városon áthaladó nemzetközi vasútvonal áthelyezése is a Zala-part menti területre.
Az önkormányzat még 1997-ben kidolgozott egy tízéves bérlakásprogramot, mely szerint évente mintegy 100 lakást kívánnak felépíteni, illetve ide tartozik még a telkek kialakítása, közművesítése, valamint lakóingatlanok felújítása is. Ennek a programnak a keretén belül a Gasparich úton nemrég két újabb bérház épült fel, összesen 180 millió forintos költséggel. A kétféle méretű, összesen 24 szociális bérlakás felépítését a Széchenyi terv keretében 89 millió forintnyi központi támogatás segítette. A szociális fejlesztések közé tartozik még az „egy orvos, egy rendelő” program is, mondta a polgármester. A városnak csak az alapellátás a kötelezettsége, ehhez - az említett megyei kórházon kívül - van egy közkórháza. Évente több szakorvosi rendelőt alakítanak ki Zalaegerszeg különböző pontjain. Így a tervek szerint idén két újabb rendelővel bővül a rendszer. Zalaegerszeg a közelmúltban a megyétől átvette a Hevesi Sándor Színház üzemeltetését is.
Tavaly a Gyepűvédő Hagyományőrzők kezdeményezésére új életre ébredt Zala megyében a Vince-napi pinceszemle, amely az idén Cserszegtomaj, Csáford, Zalaegerszeg, Zalalövő, Lenti, Murarátka útvonalon zajlott.
