Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hol van már a „Vörös Csepel”? A Váci út sem a régi már, s manapság sokan a régi munkásdalokat is afféle múzeumba tennék. Csepel lakóinak többsége mindenesetre „hagyományosan” elkötelezett baloldali. Tanúsíthatná ezt Tóth Mihály polgármester is, aki az MSZP színeiben került a posztra, de nem erről, hanem a városrészről beszélgetünk. A hajdan 20 ezer embernek munkát adó Csepeli Vas- és Fémművekről, a székháza eladása után ide költözött Mahartról, az égetően szükséges bérlakásokról - amelyek jó részét piaci áron is ki tudják majd adni -, a Csepel-sziget északi csúcsának eltervezett fejlesztési lehetőségeiről, s nem utolsósorban a szélesítendő és megépítendő utakról. A szigetnek ugyanis meg kell felelnie annak az egyre növekvő közúti közlekedési igénynek, amelyet a Budapestre déli irányból bejárók támasztanak napról napra.
A polgármester mindjárt a jó hírrel kezdi: első ütemben 69 bérlakás építését tervezték el, s ehhez 442 millió forint körüli összeget nyertek el a Széchenyi terv bérlakás-építési pályázatán. A pályázati feltételek között meghatároztak egy maximális építési költséget, a budapesti egyszobás lakások esetén ez telekár nélkül 10,5 millió forint. A csepeli program esetében ez a költség 9,9 millió forint körül alakul. Minden lakáshoz tartozik majd parkolóhely is, ezekből 34 fedett lesz. A lakások a tervek szerint a városrész központjában épülnek fel, egy lakótelep részeként, amely öt éven belül 300 lakásosra bővül. A most elnyert támogatás a bekerülési költség harmadát fedezi, kétharmad rész hárul tehát az önkormányzatra. Ezenkívül az önkormányzatnak kell rendeznie a terület csatornázását is, aminek ügyében már megtették a pályázati előkészületeket. Az építkezés ugyanis a csatornázással kezdődik majd el, a közművek építésével folytatódik, s legvégül következnek a lakások.
Amelyek összkomfortosak lesznek, az építési költség - a 48 négyzetméteres 1 szobás lakás fenti 9,9 millióján túl -, a 1,5 szobás 50 négyzetméteresnél 10,3 millió, a 2 szobás 68 négyzetméteresnél 14 millió, a 3,5 szobás 98 négyzetméteresnél pedig 21,5 millió forintra tehető. Ezek az értékek kisebbek, mint a Pénzügyminisztérium által a múlt évre meghatározott úgynevezett „méltányolható költségek”. A túlnyomórészt költségalapon meghatározott lakbérű - tehát nem szociális - bérlakások építését az önkormányzat a közbeszerzési eljárásokat lefolytatva 2002. I. félév végén, legkésőbb októberben tervezi megindítani és 14 hónap alatt, körülbelül 2003 végére kívánja a beruházást befejezni, a lakásokat beköltözhető állapotba hozni. A piaciakhoz hasonló várható bérleti díjakról még nem született határozat, mindenesetre várható, hogy pályázni kell majd az ingatlanokra, de döntés a pályázati feltételekről még nincsen. A kerületben egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díja jelenleg 48 ezer forint plusz rezsi - magyarázza a polgármester, hozzátéve: erre van kereslet, s a bérlők ki is tudják fizetni az összeget. A lakásépítés mindenképpen szükséges a piac mobilitása miatt, de szociális jellegű bérlakásokat nincs értelme létrehozni - véli Tóth Mihály. Hangsúlyozza: jó lakásokat kell építeni, amelyeknél az önkormányzat különféle szolgáltatásokat is biztosít.
Ez nem csak a polgármester személyes véleménye: az önkormányzat elfogadta azt a lakáspolitikai koncepciót és rendeletet, amely értékeli a kerület lakáshelyzetét és meghatározza azokat az elveket és eljárási szabályokat, amelyek a felépítést követően az önkormányzat tulajdonába kerülő bérlakások bérlőkijelölését, működtetését és a felszámítható lakbéreket tartalmazzák. A döntéseknél az önkormányzatnak a szociális szempontokon kívül alapvetően a saját anyagi lehetőségeit kellett mérlegelnie, mivel nem csupán a bérlakások felépítésére, hanem azoknak legalább húsz évig való üzemeltetésére is vállalkozik. Ez magában foglalja azoknak a forrásoknak a biztosítását is, amelyek a házak üzemeltetéséhez szükségesek, ha erre a lakbérek nem biztosítanak teljes mértékben fedezetet.
A lakások alatt kereskedelmi-szolgáltató helyiség helyezkedik majd el 352 négyzetméter alapterületen. A ház a tervek szerint műszakilag egy épületnek tekinthető, de összekapcsolt épületszárnyakból áll majd. A kereskedelmi és szolgáltatási helyiségekben az üzletek építéséről, illetve a szolgáltatás jellegéről még nem született döntés, a képviselő-testületnek azonban már van egy elvi állásfoglalása a kérdésről. Eszerint a program részeként kialakítandó kereskedelmi és szolgáltató helyiségek bérlőkijelölésénél előnyben kell majd részesíteni azokat a vállalkozókat, akik Csepelen, illetve elsősorban az említett körzetben már jelenleg is ilyen tevékenységet folytatnak, de a helyiségeiket valamilyen okból felszámolják. Ilyen célokra az állami támogatás nem használható, a beruházási programnak ezt a részét kizárólag üzleti alapon kell lebonyolítani.
A vállalkozók persze a bérlakásépítésnél nagyságrendekkel nagyobb szigetcsúcs-fejlesztési programból is kivehetik majd a részüket, ezért a polgármester kívánatosnak tartja őket kedvezményekkel is a kerületbe csalogatni. A szigetcsúcs fejlesztésének megalapozásához a kerület városrendezési, területhasznosítási javaslatában abból indult ki, hogy Észak-Csepel, a Nagy-Duna és a Soroksári-Duna által közrefogott, ma még be nem épített térség Budapest egyik legszebb fekvésű területe. A szigetcsúcs közvetlenül kapcsolódik a főváros dél felé fejlődő központjához. A Duna két ága által közrefogott nagy kiterjedésű, sík, szabad terület közvetlen vízparti kapcsolattal rendelkezik (a Soroksári-Duna és a Bolgárkertész-öböl), ami különleges kínálatot biztosít a terület városi hasznosítására és a használati érték emelkedéséhez vezethet. Ez a speciális adottság példa nélküli vonzerőt biztosíthat a befektetők, a területhasználók számára. A korábbi területfejlesztési elképzelések ezt a területet közmű- és ipari zónaként kezelték; a város fejlődése, növekedése ezt az elképzelést mára túlhaladta, a mai használat nem a terület értékének megfelelő.
A potenciális fejlesztések irányát, dinamikáját jól érzékeltetik a szomszédos, kapcsolódó fejlesztési helyszíneken megvalósuló beruházások. A történelmi városközpont dél felé bővülő ,,millenniumi" fejlesztési térsége szervesen segíti a központ intézményi struktúráját. Az ide felépülő kongresszusi és szórakoztató létesítmények magas színvonalú építészeti eszközök használatával a városközpont működő intézményrendszerét bővítik. Itt épült fel az új Nemzeti Színház, itt kapnak helyet a minőségi turizmus igényeinek megfelelő szállodák, kaszinók, valamint a térség adottságát kihasználó új termálcentrum. A beruházások vegyes városközponti épületek, irodák, igényes lakások megvalósítását is előirányozzák. Fentiek mellett elindult a Lágymányosi hídtól délre eső, a Kvassay útig tartó térség fejlesztése. A belvárosi Duna-parti sétány itt fejeződik be, innen északra tekintve a Duna mentén kiépült Budapest egyedülálló látványa tárul fel. Ide kerülhetne az új minisztériumi negyed, de a központi dunai hajóállomás számára is alkalmas lehet ez a hely. A fejlesztési terület az új vásárváros igényeit is képes lenne teljesíteni, és akkor további területeket is hozzá lehetne kapcsolni. A megvalósult és tervezett beruházások a területet mindenesetre már felértékelték, s az - a jóváhagyott szabályozási tervek szerint - nemzetközi kereskedelmi központként, irodaházas intézményterületként fejlődik majd.
A budapesti városszerkezeti koncepcióban a csepeli szigetcsúcs - és tágabb térsége: a dél-budapesti szerkezeti egység - a legkevésbé kiépült, csak a tervekben szereplő fejlesztési térségként jelent meg. Döntő fejlesztési impulzust kapott volna a világkiállítás megvalósításával, de az elindított millenniumi fejlesztéssel már valóban az ezredforduló egyik legnagyobb szabású városépítési akciójának színhelyévé válhat. A szigetcsúcs fejlesztése során a fenti beruházásokhoz kapcsolódó, azokat kiegészítő, a terület adottságait, komparatív előnyeit érvényesítő városi funkciók komplex kialakítása lenne indokolt, melynek keretében színvonalas zöldterületbe ágyazott sportolási, rekreációs funkciók mellett korszerű intézményi, munkahelyi, valamint lakófunkciók szerves integrációja valósulhat meg.
A szigetcsúcsnak a HÉV vonalától, illetve a szigeten észak-dél irányban futó, úgynevezett gerincúttól nyugatra eső része - egészen a Galvani híd nyomvonaláig -, kitüntetett városszerkezeti pozícióval bír. Emiatt indokolt, hogy a főváros zöldterületi rendszerét bővítve, közhasználatú parkként, nagy zöldterületet igénylő sportterületként hasznosítsák. Kapcsolódó funkciókként a kerület javasolta csónakázótó, tematikus múzeum (technikai múzeum, millenniumi állandó kiállítás), evezős- és lovasklubok, uszoda, strandfürdő, valamint látványtorony (kilátóvendéglő) megvalósítását, de elképzelhetőnek tartja egy fedett sportközpont létesítését is az extrém sportok - például sízés - számára.
A szigetcsúcs gerincúttól keletre eső oldalán épülhet a központi szennyvíztisztító mű, amelynek létesítése és üzemeltetése alapvetően befolyásolja a szigetcsúcs felértékelődését, illetve a területhasznosítás, beépítés lehetőségeit, esetleges korlátait. Ezért az egész térség fejlesztésének alapvető kritériuma, hogy modern technológiájú, teljesen zárt rendszerű, kis helyigényű, a tervezett városi és zöldterületi területek közé szervesen integrálható tisztítótelep jöjjön létre. A tisztítóműhöz kapcsolódhatna - a szennyvízkezelési és vízügyi technológiák bemutatása mellett - a gazdasági hatékonyságot elősegítő és a környezetre pozitívan ható tevékenységek ismertetése, oktatása szabadidős programok keretében. Az úgynevezett öko-dóm központja egy olyan létesítményegyüttes lehetne, amely egész évben helyszínt biztosítana a legkülönbözőbb rendezvények számára, sportolásra, tanulásra, információcserére, kulturális tevékenységekre.
A Galvani híd nyomvonalától délre eső területen - a híd nyomvonalával párhuzamosan, valamint a csepeli gerincút mentén - intenzív beépítésű intézményi zóna alakulhatna ki. Az intenzitás növekedésének szinte nincs is akadálya itt, ahol - engedve az évek óta háttérbe szorított befektetői ambícióknak - magasházak, toronyházak építése is elképzelhető. A tervek szerint megvalósítható lenne a két egymásra merőleges tengely mentén az új városépítési, városképi lehetőséget biztosító „Manhattan” megvalósítása is. A tervezett közpark és a Soroksári-Duna zöldterületei mintegy kompenzálnák az intenzív területhasználatot.
A gerincút és a Soroksári-Duna közötti fejlesztési helyszín a zöldterület és intézményközpont kialakításán kívül alkalmas a mai kor színvonalának megfelelő, közepes intenzitású lakópark - lagúnapark - építésére is. Az első ütemben megvalósítható észak-déli lagúna párhuzamos vonalvezetéssel a gerincút mentén lehatárolná az intenzív intézményi területet. A Francia-öböllel párhuzamos lagúnák tovább tagolnák a térséget és a lakásépítés számára biztosítanának fejlesztési területet. A legészakibb kelet-nyugati lagúna a gerincútra merőleges intézménysáv térségét határolná le. A Soroksári-Duna partján kialakuló közpark, illetve sport- és szabadidőpark területét a befejező ütemben kiépített, diagonálisan vezetett lagúna megépítése zárná be. A keresztlagúnák tengelyében a gerincút mentén magasházak építését irányozta elő a kerület. A házak magassága nem haladná meg a 100 métert, de karakteres tömegükkel meghatároznák a kialakuló központ látványát. A látvány- és térbeli hangsúly fokozását a Galvani híd nyomvonala mellé telepített regionális központ tagolt tömegű magasházai biztosítanák. A lagúnarendszer diagonálisan vezetett lagúnájából kialakított tóból kongresszusi épületegyüttes s egy a többinél magasabb, központi toronyház magasodna ki. A tó másik oldalán szökőkútfényjátékot lehetne kialakítani, ez zárná le látványával annak a belső gyalogútnak a végét, amely a lagúnapark lakótömbjein keresztül a park felé vezet. A lakóterületek kialakításánál a forgalmi kapcsolatok kialakítások során minden esetben a vízzel való közvetlen kapcsolat lenne a döntő. A lakóterületen három-négy szintes, nyitott belső udvarú, tetőszinten teraszos lakóházakat lehetne építeni. A lakóházak földszintjén a közös garázsszint, az üzletek és a szolgáltatások kapnának helyet. A tömbök között kialakított közterületek városias utcákat alkotnának.
A vízparti adottság minél szélesebb körű megteremtéséhez, a lagúnarendszer kialakításához jelentős vízrendészeti feladatokat kellene megoldani. Ennek költségeit részben fedezheti az a kavicsvagyon, amelyet a csatornák megvalósításával kitermelnének. A lagúnarendszer kiépítése azonkívül, hogy tagolná a térséget, az önkormányzat reményei szerint a rétegvizek felszínre hozatalával tiszta vizet biztosítana a Soroksári-Duna számára. A lagúnarendszer tiszta vízzel történő ellátása alapvetően a Duna Mahart III. medencéjéből átvezetett, már kiülepedett vízzel történne.
Az önkormányzat szerint a megvalósítás átmeneti területhasználat közbeiktatásával is elképzelhető, a lagúnarendszer ugyanis szakaszosan épülne. A még szabadon maradó részeket átmenetileg zöldterületként hasznosíthatnák, viszonylag olcsón. A koncepció kidolgozásánál átmeneti hasznosításként egy nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas kilencgrínes golfpálya kialakítását is elképzelhetőnek tartják a csepeliek, mivel a nagy területigényű sport rugalmasan tudja követni a távlati végleges területfelhasználás megvalósítási ütemeit.
Mindent összevetve a szigetcsúcs korszerű területhasználatának kialakítása jelentős motorja lehet a kapcsolódó térségek átalakulásának. A fejlesztés a Csepel-sziget északi területének felértékelésén túl közvetlenül hatna a kapcsolódó Soroksári-Duna pesti területeire is. Ennek a kapcsolatnak a biztosítása nagyon fontos új elem lenne a Soroksári-Duna fejlesztésében, amelynek pesti oldalán - a MÁV rendező pályaudvarának a helyén - a budapesti lipótvárosi lakóterülethez hasonló városi struktúra épülhetne ki. A szigeten lévő szabadkikötő és logisztikai bázis forgalma mind közúton, mind vasúton igen jelentős. Mivel azonban a közúti forgalom jelentős környezeti ártalmat jelent, a szabadkikötő teherforgalmát a csepeli iparterület - főként a volt Csepeli Vas és Fémművek területe - hálózatfejlesztése során kiépülő, a városközpontot és a gerincutat elkerülő, az ipari területen vezetett és az M0-s felé kiépített hálózaton kellene lebonyolítani. A szabadkikötő harmadik medencéjét idegenforgalmi hajózási bázissá lehetne fejleszteni, nem növelve a nehéz-teherforgalom részarányát. Az idegenforgalmi hajóbázis - mint egy „dunai marina” - komplex szolgáltatást kínálna. Itt biztosítani lehetne a vendéglátás, a szállás és a szolgáltatás funkcióit is. Elképzelhető lenne a hármas számú medence részbeni feltöltése is, a feltöltött északi területsáv megnövelné a beépíthető területet, ahol az újonnan kiépülő intézményközpont további szolgáltató, kereskedelmi és munkahelyi funkciókkal bővülhetne.
A tervezett fejlesztéseknek persze alapvető feltétele a megfelelő kapacitású infrastruktúra kialakítása. A HÉV - amelyhez ragaszkodnak - mint gyorsvillamos vagy mint elővárosi gyorsvasút új értelmet kaphat a térség fejlesztésével - hangsúlyozza a polgármester. Tisztázni kell azonban a Galvani híd és a terület fejlesztésének összefüggését. A Galvani híd budai karja kaput nyit az M1-M7 autópálya felől a nemzetközi forgalom számára, míg a keleti Galvani híd a Soroksári út felé kistérségi együttműködésre számító kapcsolatot jelent. A tervezett, úgynevezett csepeli gerincút mielőbbi megépítése pedig a naponta Budapestre ingázók megnövekedett száma miatt is elkerülhetetlen.
L. L.
