Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eltelt 15 év és ugyanennyi még hátravan a ferencvárosi tömbrehabilitáció befejezéséig - mondja Gegesy Ferenc, a főváros tavaly 9,3 milliárd forintból gazdálkodó IX. kerületének, ismertebb nevén Ferencvárosnak a polgármestere. A kerület költségvetéséből 1991 óta mai árakon összesen 10,7 milliárd forintot fordított a rehabilitációra. A kerület első embere immár a harmadik ciklust tölti a városrész élén, először az SZDSZ-Fidesz, másodszor az SZDSZ-Fidesz-MDF-KDNP, harmadjára az SZDSZ-MSZP támogatásával került a posztra. Hogy miért is volt szükség tömbrehabilitációra a kerületben? A polgármester szavaiból kiderül ez is.
Ferencváros Budapest belvárosához déli irányban kapcsolódik. A sűrű, nagyvárosias beépítésű Belső-Ferencváros a történeti belváros szerves folytatása, számos országos intézménnyel, védett épülettel. A Ferenc körúton kívüli városrész ettől eltérő. A nagyvárosias beépítés többnyire csak a főútvonalak mentén alakult ki, a mellékutcákban megmaradt a majdnem falusias jellegű, földszintes épületállomány. A főváros II. világháború utáni extenzív fejlődésének időszakában a város külső részein óriási lakótelepek épültek, ugyanakkor a belső városrészek elhanyagolttá váltak. Ezen időszakban a lakóházak karbantartására, felújítására nagyságrendileg kevesebbet fordítottak, mint műszaki állapotuk alapján szükséges lett volna. A lakásállomány állagának romlása, az eleve kedvezőtlen lakásstruktúra, a komfort nélküli lakások magas aránya miatt a korábban jellemző polgári lakóterületeken kedvezőtlen folyamatok indultak meg.
Budapest belső városrészeinek egyre kedvezőtlenebb helyzetével az 1970-es évek óta számos tanulmány foglalkozott, azonban ezek mindegyike nagy állami beavatkozásokat - többnyire teljes épületkiürítést és bontást - feltételezett. Az elrettentő beruházási nagyságrendek miatt így az érdemi munkálatok rendre elmaradtak. Az 1980-as évek második felében aztán - a meglévő értékek megtarthatósága szempontjából szinte az utolsó pillanatban - a főváros saját erőforrásaiból több kerületben, így a Ferencváros Nagykörúton kívüli területén is megkezdte a rehabilitációt.
Az 1990-ben bekövetkezett politikai átalakulás a lakásgazdálkodásban is új helyzetet teremtett. Az újonnan megalakult önkormányzatokra - közöttük Budapesten a kerületiekre - hárult a több évtized alatt egyre kritikusabb állapotba került állami lakásállomány felújításának feladata. Míg azonban korábban a rehabilitáció mögött a főváros gazdasági ereje állt (továbbá a lakásállomány felújítási kiadásainak állami támogatása, valamint a széles lakossági rétegek által elérhető OTP-lakásépítés), addig Ferencváros részesedése az állami forrásokból a fővárosénak mindössze 3,5 százaléka, a felújítandó, bontandó lakásokból viszont 8,5 százalék. A kerületben lévő 34 ezer lakásból az önkormányzat részéről bontandó lakások száma 530, a felújítandóké 3070 - hívja fel a figyelmet Gegesy.
A polgármester emlékeztet arra, hogy a kialakult helyzetet Ferencváros képviselő-testülete áttekintette és elemezte, s felmérte, hogy a városrész szociális, egészségügyi, oktatási stb. színvonalának javítására, a széles körű társadalmi problémák kezelésére csak a lakókörnyezet átalakításával van esély. Felismerte, hogy a fejlődés egyedüli lehetősége a városrész rehabilitációja, maximálisan ragaszkodva a még megmenthető építészeti értékek megtartásához. Az önkormányzat a lakásprivatizációt alárendelte a lakókörnyezet átalakításának, s az átépítendő területeket önkormányzati tulajdonban tartotta. A képviselő-testület elhatározta, hogy a városrész rehabilitációjához városfejlesztési akciót szervez, és erőforrásait - más feladatainak rovására is - erre a területre koncentrálja. Tavaly az 1,2 milliárd forint szociális célú kiadás mellett már 1,5 milliárdot költöttek a városrész megújítására - nem számítva a főváros 150 milliós támogatását -, s ebben az évben is ennyit fordítanak a célra, a főváros várhatóan nagyobb támogatása mellett, amire egy már elbírált pályázat a garancia. Az idei keretet bővíti még, hogy megjelenik egy új forrás is: 240 milliót nyert el a kerület a Széchenyi tervből. A szerződést ugyan még nem írták alá, de hamarosan erre is sor kerül, s az összeg két lakóingatlan felújítására lesz elegendő.
A városfejlesztési akció szervezésére a franciaországi SEM-ek mintájára 1992-ben önkormányzati többségi tulajdonú részvénytársaság alakult. Az akció a Ferenc körút-Üllői út-Haller utca-Mester utca által határolt városrészre terjed ki, ezen a területen a kerület körülbelül 7 ezer lakása található. Az akció célja a városrész értékmegőrző átalakítása, a lakásállomány struktúrájának javítása és ezen keresztül a negatív társadalmi folyamatok megállítása, illetve megfordítása. Az akció három összehangolt fő tevékenységből áll. Az egyik az önkormányzati tulajdonú lakóházak teljes felújítása önkormányzati lebonyolításban, melyek eredményeképpen komfortos, korszerű lakások jönnek létre. A lakóházak felújításának megkezdése előtt az önkormányzat - egyénenként egyeztetve - különös gondot fordít a lakók végleges vagy átmeneti elhelyezésére. A másik fő tevékenység - melynek a SEM-IX Rt. lesz a lebonyolítója - az infrastruktúra fejlesztése, közterületek, zöldterületek, parkok kialakítása, megújítása. A harmadik pedig az elavult, nem felújítható épületek bontásával nyert építési telkek vállalkozók részére történő értékesítése - szintén a részvénytársaságon keresztül -, ahol a befektetők lakó-, kereskedelmi, kulturális létesítményeket valósítanak meg.
A városrész átalakulási folyamatát rugalmas szabályozási kereteket adó városrendezési terv biztosítja. A hagyományos utca-tér szerkezet megtartása mellett zártsorú, keretes beépítéssel a tömbön belül egységesen kialakított lakókertek jönnek létre. A belső, intenzív zöldterületek lényegesen javítják a lakókörnyezet minőségét, a terület egyik vonzerejét képezve. Minden tömb terve alkalmazkodik az egyedi adottságokhoz, ezért - az alapelvek azonossága ellenére, - karakterben, arculatban eltérőek. A tradicionális városi utcák jellegzetességeinek megőrzéséhez hozzájárultak a földszinteken kötelezően elhelyezendő közösségi funkciók, üzletek, éttermek.
A közterület minőségi átalakításával kisebb forgalmú, berendezett utcák, terek jönnek létre - hívja fel a figyelmet a polgármester, aki szerint az önkormányzati ráfordítások közvetlen eredményén túl szinte fontosabbak a közvetett hatások. Az önkormányzati beruházások olyan környezetet teremtenek, amelyben a magántőke számára beláthatóvá, illetve kiszámíthatóvá válhat a terület fejlődésének iránya, üteme és nem utolsósorban garantált az azonos érdekeltségű hatósági hozzáállás. Ennek tulajdonítható, hogy minden 1 forintnyi önkormányzati ráfordításhoz 3 forint magánbefektetői ráfordítás társult. Folyamatosan épülnek a - nem olcsó - lakások, elkészültek szállodák, irodaházak, üzletek, koncertterem és még sok egyéb más.
Az eltelt tíz év alatt, zömmel az utolsó hat évben a rehabilitációs terület csaknem felét sikerült átalakítani, befejezettnek tekinthető három tömb és - a folyamatban lévő építkezések elkészültével - további négy tömb. A városfejlesztési akció eddigi legfontosabb eredményei az adatok tükrében, hogy lebontottak 138 önkormányzati épületet 896 lakással és 8 egyéb tulajdonú épületet, ugyanakkor önkormányzati beruházásban épült 2 lakóház 52 lakással. Eddig teljesen felújítottak 29 lakóházat 489 lakással, 2,5 milliárd forint költséggel, továbbá 15 lakóházat részlegesen 364 lakással, 109 millió forintos ráfordítással. Fentieken túl 37 társasház - 944 lakással - kapott 32 millió forint önkormányzati támogatást részleges felújításokhoz. Az infrastruktúrára fordított önkormányzati kiadások meghaladták a 995 millió forintot, a lakók elhelyezésére felhasznált, vásárolt vagy bérelt lakások értéke pedig a 965 milliót. Önkormányzati beruházásban megvalósult egy tanuszodával rendelkező óvoda és egy tornacsarnok. Magánberuházásban ez év végéig elkészül 63 új lakóház 2238 lakással, a tavaly év végéig elkészült csaknem 1700, vállalkozási beruházással készült lakásból mintegy ezret a volt Komárom Megyei Építőipari Vállalatból alakult Quadrat Kft. épített. Magánberuházás még 4 szálloda, 4 irodaház, egy parkolóház, egy szolgáltatóház és egy hangversenyterem, a lakásokkal együtt mai árakon összesen 32 milliárd forint értékben. Teljes körű közúti felújítás és közműcsere készült forgalomcsillapítással, parkosítással, utcabútorokkal, díszvilágítással a Tompa és Angyal utcában, összesen 350 folyóméter hosszban. A tömbbelsőkben folyamatos a parkosítás, ami eddig négy tömbben fejeződött be. A látványos eredményekkel párhuzamosan egyre növekedett az akció elismertsége. A kerület 1995-ben elnyerte a fővárostól az Év Lakóháza címet, 1996-ban a Magyar Urbanisztikai Társaságtól a Hild-érmet, 1997-ben elnyerték az országos ingatlanfejlesztési nívódíjpályázaton az 1. díjat és a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter különdíját, 1998-ban pedig a FIABCI nemzetközi ingatlanfejlesztési pályázatán a közcélú beruházások kategóriájának 1. díját, ami az ingatlanfejlesztési szakma Oscar-díjának számít. A kitüntetésekkel, mutatókkal azonban közvetlenül nem fejezhetők ki azok a pozitív társadalmi változások, amelyek az akcióhoz társultak - véli a kerület első embere. Korábban ugyanis a városrészt idősebb, nem túl jómódú polgárok lakták, jelentős területeken visszafordíthatatlannak tűnő „szlömösödés” volt tapasztalható. A változások tehát e tekintetben a leglátványosabbak. A lakás- és ingatlanárak öt év alatt megduplázódtak, ennek ellenére az épülő lakások maradéktalanul elkeltek, az ide települők főként vidékről a fővárosba költözők. A már korábban is az átalakuló területen élők a tapasztalatok szerint türelemmel viselik az átmeneti kellemetlenségeket, bízva abban, hogy az ő lakóhelyük is hamarosan megújul majd. A ferencvárosi képviselő-testület is reméli, hogy a körülmények lehetővé teszik az impozáns eredményeket mutató városmegújítási akció végigvitelét, amelynek még csak - vagy éppen hogy már - a félidejénél tartanak.
L.L.
