Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány végső soron a munkaadókkal finanszíroztatná meg a belföldi turizmus élénkítését - és ezen keresztül a foglalkoztatás bővítését is. Legalábbis erre utal Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteki kijelentése, amely szerint az szja-csökkentés okozta jövedelembővülés fogyasztási célú felhasználása, illetve a lakástakarékokban lévő megtakarítások felszabadítása mellett jövőre ez, vagyis a (korábbi rosszul hangzó rekreációs kártya elnevezést váltó) Széchenyi pihenőkártyában rejlő lehetőségek adnák a belföldi gazdaságösztönzést. A miniszter arról is beszélt, hogy a munkáltatók által kedvezményesebb adózású, béren kívüli juttatásként adható üdülési csekk eddigi, minimálbér erejéig szóló összeghatárát jövőre 300 ezer forintra emelné a kabinet.
A pihenőkártyát a tervek szerint az üdülési csekkhez hasonlóan széles körben lehetne felhasználni, de a részletekkel még mindig adós a kormányzat. Például azt még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan ki és milyen feltételek mellett bocsátaná ki a kártyát. Ahogyan azt sem, hogy mi lesz a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) sorsa. Többszöri megkeresésünk ellenére még mindig nem kaptunk választ Gál András Levente államtitkárságától - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Az MSZOSZ és az öt másik szakszervezeti konföderáció ugyanis fele-fele részben tulajdonos a közalapítványban az állammal. Az MNÜA alapításakor a szakszervezetek a rendszerváltást követően megmaradt üdülővagyonuk apportjával avanzsáltak tulajdonossá.
A kormányváltást követően nem sokkal azonban jogszabályban rögzítette a Fidesz-KDNP, hogy felülvizsgálják a közalapítványok működését. A záró rendelkezések között pedig azt is rögzítették, hogy az MNÜA-t megszüntetik, működését más keretek között folytatja majd. Felmerült egy olyan elképzelés is, amely gyakorlatilag arról szólt volna, hogy az átalakulást követően csak az állam dönthetne az MNÜA vagyonáról és az üdülési csekk vagy a helyébe lépő pihenőkártya fölhasználhatóságáról. Épp emiatt a bizonytalanság miatt nem írta alá eddig öt konföderáció az MNÜA alapító okiratának módosítását - amelyben egyebek között átvezették volna az állami tulajdonos nevében eljáró személyek változását is.
Az szintén kérdéses még, hogy a válságból való kilábalással elfoglalt vállalkozói szféra mennyiben lesz partner abban, hogy dolgozóik kedvezményes üdülési lehetőségeit a korábbinál jóval nagyobb összegben támogassa. Mivel pedig a közszférában komoly megtakarításra kényszerül az állam - a cafeteriakeret tervezett szűkítését már a múlt héten bejelentették -, aligha várható, hogy a 642 ezer főt foglalkoztató közszektor jelentősebben hozzájáruljon a belföldi munkahelyteremtéshez.
