Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hétfőtől kérhetnek kompenzációt azok a cégek, amelyeknek az uniós támogatással megvalósult fejlesztéseikben pluszkiadásokkal kell számoljanak az áfaemelés miatt
- az erről szóló rendelet tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben.
Kompenzációra akkor van lehetőség, ha a társaság csak részben vagy egyáltalán nem jogosult áfa levonására. Csak ebben az esetben keletkezik ugyanis valóban költségnövekmény, hiszen ha az áfát teljes egészében le tudja vonni a beruházó, akkor az áfaemelés csak a likviditás szintjén jelent pluszköltséget. Nyilvánvaló megkötés emellett az is, hogy az érintett pályázatnak még az áfaemelés hatálybalépése, vagyis június 30-a előtt kellett beérkeznie, ugyanakkor az emelt áfával érintett beszerzéseknek június 30-át követően kellett megtörténniük. Azt is figyelembe kell venniük a pályázóknak, hogy csak akkor ad kompenzációt az állam, ha az áfaemelésből - és csak abból - eredő költségnövekedés eléri vagy meghaladja az ötmillió forintot. Ez legalább százmillió forint beruházási értéket jelent - abban az esetben, ha a projekt teljes egészében uniós támogatásból valósul meg, és egyáltalán nem keletkezik áfalevonási joga a beruházónak, hiszen csak ekkor valósul meg az ötmillió forintos áfát érintő költségtöbblet. Ha egy általánosabb verziót veszünk alapul, például egy harmincszázalékos támogatottságú projektet, ahol a beruházás során az áfa felét tudja csak levonásba helyezni a cég, akkor ahhoz, hogy az uniós támogatáson legalább ötmillió forint költségnövekmény keletkezzen, nettó 666, bruttó 830 millió forint értékű beruházást kell megvalósítani.
Az ötmillió forintos határt nem kell figyelembe venni akkor, ha a projekt teljes egészében uniós támogatásból valósult meg. Szintén mentesülnek a számolgatás terhe alól a központi költségvetési szervek. Figyelembe kell venni minden érintett társaságnak azonban azt, hogy a kompenzációval együtt sem csökkenhet a saját forrás aránya a teljes költséghez képest.
