Habár a vállalatok túlnyomó többségénél ma már működik belső ellenőrzési funkció, a csalások felderítése továbbra is kihívást jelent számukra. A Deloitte Zrt. és a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezetének (BEMSZ) friss felmérése szerint a vállalatok tavaly mintegy 300-500 visszaélésről szereztek tudomást, amelyek nagyságrendileg egymilliárd forint kárt okoztak a cégeknek.
Antal Lajos, a Deloitte informatikai biztonság és adatvédelem üzletágának vezetője elmondta: bár a válaszadó vállalatok túlnyomó többségénél, 96 százalékánál belső ellenőrzés, közel felénél pedig önálló csalásfelderítési funkció is működik, az eredmények azt mutatják, hogy a vállalati belső ellenőrzés ma még több problémával szembesül. Az egyik ilyen problémakör a belső ellenőrzésre, csalásfelderítésre fordított kevés pénzzel és ennek következményeivel, azaz a szakértő kollégák és a korszerű eszközök hiányával függ össze. A belső ellenőrzési funkció bevezetésének akadályaként a Deloitte és a BEMSZ felmérésében a válaszadók 28 százaléka jelölte meg az erőforráshiányt, további 28 százalék pedig a visszaélésekkel kapcsolatos it- vagy egyéb szakismeret hiányát említette. Gondot okoz a vállalatoknak az is, hogy a válság hatására tovább csökkentek a források, ugyanakkor jelentősen szaporodtak a feladatok. Ahogyan arra számítani lehetett, a válaszadók 72 százaléka jelezte, hogy jelentős hatással volt vállalatára a krízis. A legjellemzőbb következmények a költségcsökkentés, a visszaeső értékesítés, a bérek befagyasztása voltak. A felmérés szerint az ellenőrzési funkciók kétharmadának költségvetése nem haladja meg az éves árbevétel 0,25 százalékát, de egy esetben sem érte el az egy százalékot.
A vizsgálat szerint az elégtelen kontrollkörnyezet és a csalásfelderítés fejletlensége az, ami elsősorban lehetővé teszi a visszaéléseket, csalásokat. A kiváltó ok általában természetesen valamilyen pénzügyi előny elérése, amit sok esetben az elégtelen bérszínvonal motivál. Jellemző magyarázatként jelenik meg a csalás elkövetésére az is, hogy "mindenki más is csinálja", és továbbra is sok elkövetőben él az a feltételezés, hogy ő valamilyen okból majd elkerülheti a lebukást. A visszaélésekre a válaszadók szerint elsősorban bejelentés alapján derül fény - ennek ellenére meglepő, hogy csak a megkérdezett vállalatok mintegy felénél működtetnek bejelentővonalat és közel harmaduknál nem is tervezik a bevezetését.
A belső ellenőrzés szervezetét vizsgálva megállapítható, hogy a válaszadók 30 százalékánál működik compliance-bizottság, amely a jogszabályoknak, előírásoknak való megfelelést vizsgálja, további 11 százalék tervezi a kialakítását, újabb 19 százaléknál pedig a feladatot a felügyelőbizottság vagy az auditbizottság látja el. Így a funkciót a cégek 60 százalékánál formalizálták, ezzel szemben 32 százalék jelezte, hogy nem működik nála, de nem is tervezi a compliance-bizottság létrehozását.
