Információink szerint több szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés elfogadja az IM tervezetét. Álláspontjuk szerint az intézmények bejárataihoz - elsősorban a dolgozók és tanulók védelme szempontjából - indokolt lehet megfigyelő kamerát szerelni, ám az épületben tartózkodók megfigyelése előzetes hozzájárulásuk nélkül alkotmányellenes és személyiségi jogokat sért. A törvénytervezetnek ellentmond a korábbi adatvédelmi biztos, Majtényi László azon állásfoglalása is, miszerint kamerák üzemeltetése nem kifogásolható, ám a felvételeken lévő személyes adatokra nyilvánvalóan az adatkezelési jogszabályok vonatkoznak és az üzleti érdekek sem indokolják a titkos megfigyelést.
A jelenleg hivatalban lévő ombudsmanhelyettes, Takács Albert úgy látja, semmiféle indokolható, elfogadható cél nem magyarázza a munkahelyek, iskolák kamerával történő ellenőrzésének bevezetését. A személyhez fűződő jogok korlátozásához elfogadható célok kellenek: a kamerák munkahelyen vagy iskolában történő elhelyezésével összefüggésben ilyenek nem mutathatók ki. A jogszerű megfigyeléshez az intézményekbe érkező valamennyi ügyféltől és látogatótól előzetes engedélyt kellene kérni - mondja a szakember. Miközben az ellenzéki politikusok elképesztőnek nevezik a tervezetet, az IM hivatalos nyilatkozata szerint tudatos félremagyarázásról van szó. A tervezettel csupán törvényes mederbe akarták terelni az eddig is létező gyakorlatot.
D. P.
