Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nyomozó hatóság egy tartozásátvállalási szerződés kapcsán indított eljárást. Adataink szerint a BKV és a Pannon Konzult 1996 decemberében a közlekedési vállalatnak a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár felé fennálló 832 milliós tb-járulék-követelése kapcsán kötötte a megállapodást. Az ekkor már késedelemben lévő BKV ügylete kapcsán az ügyészség azt sérelmezte, hogy a decemberi szerződésben a cég 1996. október 1-jei visszamenőleges hatállyal évi 20 százalékos kamatot fizetett, ezen 58,2 milliós kamatösszeg pedig érvelése szerint azért jelentett hátrányt a BKV-nak, mert a Pannon Konzult négy részletben, 1999. december 10-éig kamatmentesen fizethette meg az átvállalt tartozást.
Ugyanakkor mint az megírtuk (NAPI Gazdaság, 2000., január 29., 5. oldal), a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalásra alkalmatlannak ítélte az ügyészség által végül is benyújtott vádiratot, amelyben a tartozásátvállalási szerződéssel összefüggésben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolta Aba Botondot, Bóta Jánost és Nagy Kálmánt. A bíróság pótnyomozást rendelt el és felhívta a nyomozó hatóság figyelmét szakértő bevonására azon kérdés eldöntésére, hogy a BKV-nak a kérdéses időszakban, 1996 második félévében milyen volt a pénzügyi helyzete, likviditása. A bíróság szerint a társaság tőkeerejére és így a tartozásátvállalási szerződés jogtalanságára kizárólag azon az alapon következtet a vádirat, hogy a közlekedési cég rövid idő alatt mekkora kamattartozást tudott kifizetni a Pannon Konzult felé.
Információink szerint az eljárás során a nyomozó hatóság nem vett igénybe szakértőket, a bíró így az előkészítő tárgyaláson alappal kifogásolta, hogy a BKV vádbeli időszakának pénzügyi helyzetét, a mérvadó gazdasági folyamatokat nem derítették fel kellőképpen. A közelmúltban elkészült igazságügyi szakértői jelentés viszont azt állapította meg, hogy a közlekedési cégnél nem keletkezett vagyoni hátrány. Ez közvetett módon alátámasztja a tegnap többszöri megkeresésünkre is sikertelenül elérni próbált Aba Botond lapunknak adott korábbi nyilatkozatát (NAPI Gazdaság, 2000. január 11., 5. oldal), miszerint a társadalombiztosítási pénztár 1996-ban ragaszkodott a bankgaranciához, ám ennek teljesítése a közlekedési vállalatnak komoly nehézséget jelentett. Ugyanakkor a Pannon Konzult faktoringcégének a garancia igénybevételéhez rendelkezésére álltak a szükséges jogosítványok. Aba úgy vélte, a konstrukció előnyös volt a BKV számára. A Pannon Konzult jogi képviselője úgy nyilatkozott, hogy az 58,2 milliós kamat lényegében az ő munkadíjuk volt, a pénztár amúgy már büntetett volna, ráadásul a jogszabályoknak teljes mértékben megfelel az, hogy a kamatokat a szerződéses jogviszony keletkezésétől, annak fennállása idejére számítják. A lényegében immár exvádlottaknak tekinthetők jogi képviselőitől származó értesülésünk szerint a nyomozást három ízben zárták le, ám rejtélyes módon valami miatt mindig újrakezdődött az ügy. A januári előkészítő tárgyaláson a bíróság határozottan kijelentette: pótnyomozás elrendelése és esetleges újabb adatok felkutatása nélkül az eljárás nem áll meg a lábán.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője, Samu Attila lapunk kérdésére közölte: nem tud arról tájékoztatást adni, hogy a büntetőeljárásban miért csak a bíróság kérésére jelöltek ki igazságügyi szakértőt.
D. P.
