Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A módosítás által bevezetett definíció szerint a munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Új az is, hogy a tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében életkori kötöttségek mellőzésével is foglalkoztatható, mindez a 2001. július 1-jét követően létesített jogviszonyokra alkalmazandó. E szabály alapján akár 12 éves korú gyermek is lehet például modell, természetesen a munkavégzéshez a gyámhatóság engedélye is kell.
A fiatal munkavállaló munkaidejét a törvény az általános munkaidőtől eltérően határozta meg, mivel esetükben nem az általános munkaidőre vonatkozó szabályt kell alkalmazni. A törvénymódosítás szerint munkaidejük legfeljebb napi 8, illetve heti 40 óra lehet. A munkaidő mértékére vonatkozóan tehát kettős korlát érvényesül, mert ha az általános munkarendet, vagyis az 5 plusz 2-t vesszük alapul, a napi munkaidő a 8 órát nem haladhatja meg, tehát annál kevesebb lehet, több nem, egy hét viszonylatában pedig a 40 órás munkaidőmértéket is be kell tartani. A felnőtt munkavállalóktól eltérően az egyenlőtlen munkaidő-beosztást az egyes munkanapokon nem lehet alkalmazni oly módon, hogy az egyes napokon a nyolc órát meghaladja, más munkanapokon pedig ennek ellentételezéseként ne érje el azt. Fontos előírás az is, hogy ha a fiatal munkavállalót többen foglalkoztatják, a munkaidőket a fentebb említett korlátok figyelembevételével összevonva kell számítani.
Ha a fiatal munkavállaló munkaideje a 4 és fél órát meghaladja, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A két munkanap közötti pihenőidő legalább 12 óra kell hogy legyen. Hetente két pihenőnap illeti meg, a pihenőnapok összevonására esetében nincs lehetőség. Fontos előírása a jogszabálynak, hogy fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint készenlétre nem vehető igénybe. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. Sem más szabályban, sem a kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásában nincs mód arra, hogy a törvény által biztosított kedvezményeket a fiatalkorú munkavállaló hátrányára megváltoztatni lehessen.
Új előírás a munkaszerződés tartamával összefüggésben az, hogy abban meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. Ez természetesen eddig is így volt, hiszen valamennyi szerződés megkötésének előfeltétele az, hogy a szerződéskötő feleket pontosan meghatározzák a szerződésben. De erre eddig kifejezetten nem volt jogszabályi előírás. Azt, hogy a munkaviszony szempontjából mit jelent a lényeges adat, az üzemi tanács véleménye alapján a munkáltató állapítja meg, annak figyelembevételével, hogy az adatkérés nem sértheti a munkavállaló személyiségi jogait.
Kiss Ferenc munkajogász
