Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az a külföldi kérhet munkavállalási engedélyt, aki Magyarországon legálisan tartózkodik, vagy későbbi hazai foglalkoztatója magánjogi szerződést kötött az érintett külhoni vállalkozással. A külföldiek egy másik jelentős csoportja nem legális körülmények között jön be és nincsenek megfelelő iratai. Ők a menedékesek - amennyiben bizonyíthatóan harci cselekmények elől menekülnek -, és ennek megfelelő okmányokkal kell ellátni őket. Három éves magyarországi tartózkodást követően a külföldi állampolgár a bevándorolt státust megszerezheti, ha erre irányuló kérelmet nyújt be és azt az idegenrendészeti hatóság elfogadja. E személyeknek a foglalkoztatási törvény alapján nem kell munkavállalási engedély, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan feltételekkel foglalkoztathatók, mintha magyar állampolgárok volnának.
A jogszabály három engedélytípust határoz meg, egyéni, csoportos keret-, illetve csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély. Az egyéni engedélyek kiadásának három, együttesen fennálló feltétele van. Az első, hogy a munkaadó a kérelem benyújtását megelőzően a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezik. A második, hogy a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan magyar munkaerőt, aki rendelkezik a törvényben előírt alkalmazási feltételekkel. További feltétel, hogy a külföldi megfeleljen az említett alkalmazási feltételeknek.
Csoportos keretengedély iránti kérelem akkor nyújtható be, ha a foglalkoztató által a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében több külföldi foglalkoztatása szükséges. Ha tehát valamely építőipari kivitelezéshez a magyar megrendelő külföldi vállalkozással köt szerződést, az ebben foglaltak teljesítése érdekében az építőipari vállalkozás egyidejűleg Magyarországra rendeli több munkavállalóját. Csak a jogilag rendezett körülmények között lévő, a cégnyilvántartásban és a gazdasági kamara nyilvántartásában szereplő külföldi cég lehet külföldi vállalkozás. A keretengedély a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára adható, továbbá pontosan meg kell határozni a külföldiek állampolgárságát, a tevékenység és a képzettség szerint foglalkoztatható személyek számát. A keretengedélyben a munkavállaló konkrét személye nincs meghatározva, az engedélyben a munkaügyi központ azt rögzíti, hogy hány fő kőműves, ács, vízvezeték-szerelő, asztalos stb. foglalkoztatását engedélyezi.
A kiadás során vizsgálják, hogy a feladatra volna-e megfelelő magyar munkaerő. Fontos előírás, hogy a magánjogi szerződést kötő külföldi vállalkozás és az általa Magyarországon foglalkoztatott külföldi állampolgárok személyes joga azonos legyen, így például ha a külföldi vállalkozás romániai, akkor a Magyarországra kirendelt munkavállalónak is román állampolgárnak kell lennie, nem pedig példának okáért ukrán állampolgárnak.
A keretengedélyen alapuló egyéni engedély esetén ha a munkáltató már rendelkezik az előbbivel és ahhoz kapcsolódóan nyújtja be egyéni engedélyre kérelmét, a munkaügyi központ azt vizsgálja csak, hogy a külföldi személynek van-e például szakmunkás-bizonyítványa. Az egyéni engedélyeket a keretengedély érvényességének időpontjáig lehet kiadni.
KISS FERENC, MUNKAJOGÁSZ