Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még nem dőlt el, hogy az új jelzáloghitel-törvény életbelépése után a jelzáloghitelbank magát a követelést vagy csak annak cash flow-ját, a jelzálogjogot fogja-e megvenni a kereskedelmi bankoktól és a biztosítótársaságoktól. Utóbbi esetben a kereskedelmi bank maradhat a hitelkezelő. Az biztos, hogy a jelzálogbank mindkét esetben az értékpapírosításnál ismert speciális kibocsátó társasághoz (SPV-hez) hasonló funkciókat fog betölteni, azzal a különbséggel, hogy jelzáloghitel állománya, nem pedig annak egy különválasztott része fedezi a kibocsátást, a jelzáloglevél-kibocsátó lényegében „újracsomagolja” a kereskedelmi bankok és a biztosítótársaságok különböző feltételekkel kibocsátott jelzáloghiteleit, a jelzáloglevél-kibocsátás esetében megkövetelt speciális fedezeti rendszert és vagyonellenőrt állít mögé. (Az FHB eddigi kibocsátásainál a vagyonellenőr szerepét a PricewawaterhouseCoopers tölti be.) A törvényi előírások miatt a jelzáloglevél fedezetéül szolgáló eszközökhöz a bank többi hitelezője nem tud hozzáférni. Szigorú fedezeti követelményei miatt a jelzáloghitel-levél általában jobb besorolást kap a hitelminősítőktől, mint amilyen a bank besorolása lenne. (A jelenleg tőzsdén levő jelzálogkötvényeket a Focus Rt. A pluszra minősítette.) A követeléseket az értékpapírosítás szokásos formájától eltérően egy portfólióban lehet tartani - nincs szükség külön poolokra -, mivel mindegyik követelés ugyanolyan minőségű, a hitelezésnél ugyanazoknak a szigorú követelményeknek kell megfelelniük. Az ingatlan forgalmi értékének 70 százalékáig adható hitel, de fedezetként csak az ingatlanérték 60 százalékát lehet figyelembe venni. A jelzáloghitel-levél mögött az állampapír minőségű fedezetekkel együtt 80 százalék a jelzáloghitelek és a pótfedezetek aránya - hangzott el az FHB konferenciáján. A kereskedelmi bankok így jelzálogbank alapítása nélkül is hozzájuthatnak az állami kamattámogatáshoz, amelyet a lakáscélú hitelek finanszírozására kibocsátott jelzáloglevelekhez nyújt a kormány. A jelzáloghitel-piac fejlődésével pedig két-három kibocsátó előbb utóbb fel tud építeni akkora portfóliót, amely már megfelelően likvid és stabilan árazható kötvényt eredményez. A természetes vevők az élet- és nyugdíjbiztosítók, amelyeknek nagy szükségük van portfóliójukban hosszú lejáratú, fix kamatozású papírokra, de idővel kialakulhatnak állampapír jellegű kötvények is.
Az FHB egyelőre a jelzáloghitel-levél kibocsátásából akar megfelelő volument elérni. Magyarországon 10 milliárd forint felett gazdaságos a kibocsátás. Később azonban, amikor a fedezetként figyelembe vett 60 százalék feletti hitelrészekből összegyűlik mintegy 100 milliárdos volumen, akkor ezeket a bank valószínűleg összerakja egy poolba, létrehoz egy SPV-t, amely egy jelzálogalapú értékpapír (MBS, Mortgage Based Security) kibocsátásával refinanszírozza a hiteleket. Ezzel a már létező német típusú jelzáloglevél-piac mellett, létrejönne egy amerikai típusú, jelzálogalapú értékpapír-kibocsátás (MBS) is.
A fejlett országokban az állampapír-állomány csökken, Svájcban és Norvégiában már eltűnőben van a piacról, a maastricti kritériumoknak megfelelni kívánó országok költségvetési deficitje is erősen csökken. A befektetők a második legbiztonságosabbnak tartott hosszú lejáratú papírok, a jelzálogkötvények felé fordulnak, amelyek az alternatív referenciahozamot is megteremtik. Dániában a jelzáloglevél-piac mérete ma nagyobb, mint az állampapírpiacé - mondta Antal Dániel a Bankárképző Rt. munkatársa. Ahhoz, hogy a kibocsátás olcsó finanszírozási forma legyen, nagy és likvid piacra van szükség. A likviditás növeléséhez viszont állampapír méretű sorozatokat kell kibocsátani. Németországban a jelzáloghitelek refinanszírozására kibocsátott kötvények átlagos sorozata 1,8 milliárd, a kisbefektetőknek szánt, egyszerű konstrukciójú, standardizált Jumbo kötvényeké 5 milliárd euró. A nagy sorozatok előállítására kisebb piacokon a svájci modell lenne követhető, ahol két jelzáloghitelbank több mint 200 kisebb banknak bocsát ki jelzálogleveleket. Ezek teljesen azonos feltételekkel kibocsátott azonos konstrukciójú, azonos lejáratú, fix hozamú papírok, amelyekből kiküszöbölték a rejtett opciót. (A jelzáloglevél mint termék egy rejtett opciót, tipikusan kamatlábopciót hordoz magában. Abban az esetben, ha a hitelfelvevő olcsóbb finanszírozási forrást talál a lejárat előtt törleszt. Azoknál a kötvényeknél, amelyeket nem intézményi befektetőknek szánnak ezt ki kell küszöbölni.)
