Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Együtt csal tanár és diák
Egyre elterjedtebbek a kopi-paszta típusú csalások a standard brit tesztek kitöltése során – állapították meg a vizsgákat felügyelő ellenőrök. A probléma súlyosságát fokozza, hogy nem csupán a diákok csalnak, hanem az is kimutatható, hogy ehhez visszatérően támogatást kapnak tanáraiktól is. Az egyik angolteszt meghatározott részéről például köztudott volt az érdekeltek körében, hogy elérhető az interneten, és a felügyelők meg is állapították, hogy az adott válasszal kapcsolatban „néhány igencsak egyértelmű eset bizonyítja a nagyarányú másolást”. Sok diák minden további nélkül bemásolta az érintett részt, és – ami még inkább meglepte az ellenőröket – még csak nem is igyekeztek különösebb leplezni ebbéli tevékenységüket. Ráadásul a vizsgált teszteket először az iskolák javították, majd továbbították további ellenőrzésre, ám a nyilvánvaló jelek ellenére nem tettek jelentést a csalásról. Igaz, hogy az oktatási intézmények adhatnak „vázlatot”, segédletet a diákoknak, hogy azok megfelelő mederbe terelhessék gondolataikat, ám a felügyelők olyan mértékben azonos válaszokat találtak a dolgozatokban, hogy gondot jelentett a különbségtétel azok között. Ennek nyomán arra a megállapításra jutottak, hogy az iskolák segítéségével a diákok „tömeges plagizálást” követtek el – idézi a vizsgálati eredményeket a BBC.
Jegyzettömbbé válik az iPod
Iskolai jegyzetek hozzáférésének eszközévé válik az amúgy online zeneletöltésre és -hallgatásra való iPod. Főleg az egyetemisták körében számíthat népszerűségre az a lehetőség, hogy adott könyvekből készült rövid kivonatok, vizsgateszt-válaszok, dátumok, életrajzi adatok, idézetek válnak elérhető elektronikus ketyeréjükkel. A szolgáltatást a SparkNotes, illetve konkurense, a piacvezető CliffsNotes cégek kínálják, az általuk kínált tartalmak az iPREPpress nevű forgalmazónál érhetők el. A diákoknak 4,95 dollárba kerül egy-egy jegyzet, amelyek között egyébként írott és audiofájlok is megtalálhatók. Ami az előbbi fajtát illeti, azokkal kapcsolatban lehetőség van arra is, hogy miközben a fiatal kedvenc zenéit hallgatja iPodján, olvashatja, tanulhatja a szerkezetre letöltött jegyzeteket. A szolgáltatás igénybe vehető az iPod legtöbb verziójával, köztük az igencsak vékonyka iPod Nanóval is, ami felveti a kérdést, hogy vajon a diákok csak legális módon használják-e majd elektronikus jegyzeteiket vagy netalántán puskázásra is – teszi fel a szónoki kérdést az Online News.
Pénzbüntetést kapott egy fájlmegosztó
Először a világtörténelemben egy svéd bíróság bűnösnek talált valakit fájlmegosztásban. A dolog jelentőségét az adja, hogy Svédországban eddig lazán kezelték a digitális kalózkodást, először idén júliusban fogadtak el egy törvényt a jogvédett anyagok internetes letöltésének akadályozása céljából. Bár Andreas Bawer nem le, hanem feltöltött egy filmet a világhálóra, s ezért a bíróság nem találhatta bűnösnek a letöltés tényállásának fennforgásában, azért sikálták el, mert a film online módon való elérhetővé tételével megsértette a copyright-jogszabályokat. A bírói testület ítéletében kimondta: „az illegális anyag ezen az úton igen gyorsan nagyon sok emberhez eljuthat, ami számottevő anyagi veszteséget okozhat a jogtulajdonosainak”. Mivel Bawer nem akart pénzt csinálni a film feltöltésével, nem kapott börtönbüntetést, csak pénzbírságot kell fizetnie. A fiatalember ügyvédje szerint egyelőre nem döntötték el, hogy fellebbeznek-e, Henrik Ponten, a svéd antikalózkodási ügynökség egyik embere viszont lelkendezve üdvözölte a döntést, amely szerinte bizonyítja, hogy Svédország „megtette az első lépést azon az úton, hogy érvényt szerezzen a szerzői jogoknak” – idézi jogharcost a BBC.
Folytatódik a könyvszkennelés
Némi szünet után folytatja online-könyvtárának létrehozását, azaz a nyomtatott művek beszkennelését és elektronikus elérhetővé tételét a Google. A Print Library Project néven futó akció a korábbiakban számos szerző és kiadó dühét kiváltotta, akik nem látnak benne mást, mint egy óriási szerzői jogsértést. Bár a Google igyekszik lehűteni az indulatokat, eddig nem sok sikerrel járt – az elmúlt időszakban két pert is indítottak ellene ez ügyben, és a kiadók, illetve a szerzők egy része folytatja hangos protestálását a projekt ellen. Adam Smith, a Google egyik felelős vezető menedzsere most hangsúlyozta, hogy a szkennelés újraindításakor olyan könyveket vesznek előre, amelyeket nem védenek kiadói jogok, illetve amelyek ritkán kerülnek az olvasók kezébe. „Régebbi és a könyvtárak polcain porosodó, ritkán kivett könyvekkel kezdjük” – mondotta. – Minden könyvet szeretnénk könnyebben elérhetővé tenni, az öregebbek előrevételével olyanokat juttatunk el az emberekhez, amelyeket másként bizonyára nem olvasnának el” – tette hozzá az Internet News idézete szerint.
Központosítanák a betegnyilvántartást
Egy republikánus szenátor olyan törvényjavaslatot terjesztett be az USA kongresszusában, amely szövetségi standardokat vezetne be alapokat teremtve egy nemzeti egészségügyi információs hálózat kiépítéséhez. Jelenleg az ilyen adatokat minden államban különböző módon kezelik, ami igencsak megnehezíti egy egységes nemzeti egészségügyi adatbázis létrehozását. A javaslat szerint kineveznék a nemzeti egészségügyi it-rendszer koordinátorát, a szövetségi felelős minisztérium és az ország szolgáltatói egységes kódokkal jelölnék az egyes egészségügyi beavatkozásokat, elősegítenék a papírmunkát csökkentő technológiák terjedését, de megakadályoznák az érzékeny személyes adatok elektronikus küldözgetését az egészségügyi szervezetek között. A kezdeményezést támogatja az USA szövetségi kórházszövetsége, az érintett intézmények it-menedzsereinek társasága és az i-Health Initiative nevű szervezet. Bár más hasonló javaslatok már megjárták az amerikai törvényhozás törvény-előkészítési procedúráit, Nancy Johnson kezdeményezése jobb esélyekkel indul, miután a hölgy elnöke a kongresszus illetékes albizottságának – közölte a Federal Computer Week.
Kiszivárgott egészségügyi pályázatok
Miután korábban a Science magazin megszellőztette az információt, az USA nemzeti egészségügyi szervezete (National Institute of Health, NIH) elismerte, hogy a hanyag adatkezelés miatt pályázati információk szivárogtak ki it-rendszeréből. A bejelentés szerint egy magánszemély letöltötte, majd saját site-ján közzétette az érzékeny adatokat. A NIH nem közölte, hogy milyen tömegű információról van szó, illetve arról sem számolt be, hogy miként kívánja kezelni az incidenst. Annyit rögzítettek, hogy a hasonló esetek elkerülése érdekében megváltoztatták adatkezelési procedúráikat. Ugyanakkor a Science 140-re becsüli a kárt szenvedett pályázók számát, és azzal vádolja a NIH-et, hogy túlságosan lassan lépett: késlekedve világosította fel az érintetteket, hogy kár érte őket. Az incidens nyomán kérdésessé vált a NIH azon tervének megvalósítása, hogy teljes pályázati rendszerét új alapokra helyezze a gyorsabb és olcsóbb pályáztatás érdekében – írta a Chronicle of Higher Education.
Százmilliárd kikapcs-bekapcs
Egyszerre gyorsíthatja fel az optikai hálózatok adatátviteli képességét és kerülhet kevesebbe a Stanford Egyetem kutatóinak legújabb találmánya. A modulatornak vagy solid-state shutternek keresztelt eszköz szilíciumra és germániumra épül, amelyek sokkal olcsóbb kiinduló anyagok a jelenlegi technológiákban használatos társaiknál, miközben kompatibilisek azokkal. A szakemberek egyik demonstrációja során berendezésük százmilliárdszor kapcsolta ki, illetve be a fényt egyetlen másodperc alatt egy optikai vezetékben, amely tízszer gyorsabb a jelenlegi hálózatok teljesítményénél. David A. B. Miller kutatásvezető szerint újításuk megoldhatja a hálózatok üvegnyakproblémáját, amely alapvető oka volt annak, hogy a processzorok sebessége nem nőtt kellőképpen az utóbbi néhány évben. James S. Harris, a kutatásban részt vevő egyetemi oktató maga is meglepődött látva, hogy a dolog működik – idézi a szakember lelkendezését a New York Times.
Születőben a spyware-definíció
Megjelentette az interneten spyware-definícióját, illetve a spyware-ekkel való elbánásra vonatkozó útmutatóját az Anti-Spyware Coalition civil szakmai szervezet. Az előbbi szerint spyware az olyan alkalmazás, amely a felhasználó megfelelő hozzájárulása nélkül települ fel a számítógépre, és hátráltatja a felhasználót személyes adatai, privát szférája, számítógépes erőforrásai védelmében, azaz abban, hogy fenntartsa ellenőrzését a komputere biztonságossága felett. A meghatározás kritikusai szerint egy ilyen leírás alkalmat ad arra, hogy rossz szándékú emberek kijátszva annak definícióit kiskaput találjanak ártalmas programjaik legalizálására. Az Anty-Spyware Coalitionnál azonban úgy vélik, elég jól körülhatárolt, átfogó és rugalmas definíciót adtak ahhoz, hogy abba minden beleférjen, aminek benne a helye. A szervezet november végéig tartja nyitva weboldalát a meghatározást csiszolgatni kívánó személyek előtt, és 2006 elejére tervezi a végleges szöveg megjelentetését – derül ki a CNET tudósításából.
