Ma még nem lehet tudni, mennyire lesz sikeres a Creative Commons (szabadon lefordítva kreatív közjavak – CC) kezdeményezés, de hogy a szerzői jogok kezelése körül elindult valami, az biztos. Egyfelől nagyon sokaknak elegük van abból, hogy a különböző jogvédő szervezetek – arra hivatkozva, hogy mindenki lop, csal, hazudik – ma már gyakorlatilag mindenféle adathordozót keményen megsarcolnak, s a rendőrséghez dörgölődzve megfélemlítő kampányokat indítanak. Másfelől a szerzők, az alkotók jelentős része érzi úgy, hogy valóban lopják műveiket, megfosztva őket munkájuk gyümölcsének nem elhanyagolható részétől.
A jelenlegi szerzői jogi törvények – erősen leegyszerűsítve – két lehetőséget nyújtanak az alkotóknak: vagy megadnak minden engedélyt a műveik terjesztésére, vagy maguknak (és a kiadójuknak) tartanak fenn minden jogot. A CC szerint az előadóknak nem kell követniük ezt a gyakorlatot, hanem elegendő, ha csak bizonyos jogokat tartanak fenn saját maguknak. A nemrégiben tartott RE:Aktivizmus nemzetközi konferencián számos konkrét példát lehetett hallani arra, hogy a szellemi termékeikhez fűződő jogok egy részéről önkéntesen lemondó alkotók anyagilag is jól jártak a műveik szabadabb felhasználását lehetővé tevő CC-licencek alkalmazásával.
Egy időben sokat vitatkoztam az egyik kollégámmal arról, hogy előre megy-e a világ vagy tényleg minden csak egyre rosszabbá válik. Azt hiszem, ha teret nyer a CC, akkor az tényleg egy lépés lesz előre.
