Az IFS három év óta először „hazai pályán”, a svédországi Göteborgban rendezte meg hagyományos évi konferenciáját. Az eseményre 31 országból 1350 résztvevő érkezett, beleértve a teljes ügyfélkör körülbelül 13 százalékának képviselőit (világszerte 2500 ügyféllel számolva). Bevezetőjében Michael Hallén, az IFS elnök-vezérigazgatója a büszke viking harcoshoz hasonlította a céget, párhuzamot vonva az IFS ügyfeleiért vívott küzdelme és a svéd hagyomány közt. A közvetlen ügyfélkapcsolatokra utalva Michael Hallén elmondta, hogy a komponensalapú IFS Applications 7 kutatás-fejlesztési munkálataira fordított mintegy 600 ezer munkaóra arra irányult, hogy a termék gyorsabb legyen, jobban támogassa a globális működést, tevékenységeket és sokkal jobb legyen iparági funkcionalitása. Az IFS Applications 7 több mint 60 üzleti komponensből (alkalmazásmodulból) áll és 23 nyelven, töbek közt magyarul is rendelkezésre áll.
Nagy figyelmet szenteltek a termék felhasználói felületének fokozott kezelhetőségére és az IFS azt is bejelentette, hogy az IBM piacvezető terméke, a WebSphere Portal keretein belül támogatást nyújt minden IFS-portlethez. A gyártásközpontú modelltől a kiszervezés és a projektek irányába forduló vállalkozások támogatása érdekében az IFS Applications 7 funkcionalitását úgy alakították ki, hogy a termék teljes életciklusán keresztül rálátást biztosít a projektekre. Az ügyfelek ugyanazon frissítési technológia segítségével képesek az IFS Applications 7-re váltani, amelyet a korábbi IFS-termékverziókra, az Applications 2003-ra és Applications 2004-re történő váltásnál használtak. Az IFS ügyfélkörének 26, illetve 30 százaléka egyébként ezeket a verziókat használja.
Újszerű a társaság architekturális és technológiai stratégiája. Míg a vállalati alkalmazások piacán a kínálat megmaradt a kliens/szerver architektúránál és a monolitikus alkalmazásoknál, addig az IFS még 1994-ben elmozdult a komponensalapú architektúra felé. 2002-ben az IFS webes elérést és J2EE-szolgáltatásokat is beépített komponens-architektúrájába. Ma már minden IFS-alkalmazás az IFS Foundation1 technológiai platformra épül, amely az egyik legjobban szolgáltatásközpontú komponens-architektúraként jellemezhető. Az üzleti komponensek szolgáltatásközpontú komponensekből tevődnek össze, az alacsonyabb szintű, objektumorientált komponensekre épülve (amelyek száma jelenleg körülbelül 5000). Napjainkban minden más vállalati alkalmazásokat forgalmazó cég kénytelen szembesülni azzal a kihívással, amelyet monolitikus alkalmazásaiknak a szolgáltatásközpontú architektúra (Service-Oriented Architecture – SOA) irányába történő elmozdítása jelent. Az IFS ügyfelei – az AMR Research független iparági elemző cég szerint – így irigylésre méltó előnyre tesznek szert a gyorsaság és az alacsonyabb költségek terén.
A konferencián az IFS bemutatta az Attila projektet is, amely a Microsofttal folytatott együttműködésben olyan kliens kifejlesztését célozza meg, amellyel az IFS üzleti alkalmazásai elérhetők lesznek Microsoft Office-termékekből is. A kezdeményezés leginkább a Microsoft és az SAP által bejelentett Mendocino projekthez hasonlítható. Az Attila első lépéseként 2006-ban a kiemelt ügyfeleknek lesz elérhető – a pénzügy-számvitel, valamint a költségvetés-tervezés és jelentéskezelhető lesz Microsoft Excelben is.
Michael Hallén kiemelte az IFS hét stratégiai iparágát: ezek a repülési és hadiipar, a járműipar, az építőipar az infrastruktúra- és létesítménymenedzsment, a high-tech, a gyártóipar, a feldolgozóipar, valamint a közművek és a telekommunikációs szektor. A listát 20 százalékos tervezett növekedéssel a repülési és hadiipar vezeti. Az IFS a jövőben is a feldolgozóipari termelésre, az energia- és közüzemi ellátásra és a szolgáltatás- és létesítménymenedzsmentre helyezi a hangsúlyt – jelentette ki az elnök-vezérigazgató.
