Közhely, de a szervezetek információáramlásának kezelése az elmúlt években egyre bonyolultabb lett. Az informatikai részlegek sokaságánál fordul elő, hogy az egyik rendszeren Windows, a másikon Solaris, a harmadikon esetleg Linux fut. Az új szoftverek mellett futnak régi alkalmazások is. Többféle szoftverváltozat él egymás mellett. Szinte végtelen kombinációban működik kezelésre szoruló hardver és szoftver asztali és hordozható gépeken, kézi eszközökön, vezetékes és vezeték nélküli hálózatokban. A bonyolult környezet természeténél fogva megnöveli az állásidőt. Az informatikai részlegek feladata, hogy a termelés befolyásolása nélkül találjanak időt a rendszerek újrakonfigurálására, a frissítések végrehajtására és a hibajavítások telepítésére.
Mindezeken túl egy ilyen bonyolult környezet fenntartása sokba kerülhet. A Symantec által nemrég felvásárolt Veritas becslése szerint az adatközpontok bonyolultsága a vállalatoknak évente 750 milliárd dollárjába kerül világszerte. Csak a tárolás- és szerverkezelés területén a vegyes szerver- és tárolókörnyezet által okozott bonyolultság akár 50 eszköz használatát is szükségessé teheti egy nagy adatközpontban.
A költségek csökkentésének és a megbízható, könnyebben vezérelhető informatikai infrastruktúra biztosításának kényszere miatt a szervezetek mindinkább keresik a leállások hatásának jobb kézben tarthatóságához vezető utat. Az informatikai részlegek feladata egyértelmű: az információvagyon védelmén és hozzáférhetőségének biztosításán keresztül kell támogatniuk a vállalat üzleti céljait. Bármi, ami ezt a védettséget és hozzáférhetőséget megbontja, időkiesést jelent, és az időkiesés a cég pénzét viszi. Ha ezek mégis megbomlanak, az informatikai részlegnek amilyen gyorsan csak lehet, az „utolsó jó pillanat” szerinti állapotban helyre kell tudnia állítani és újra kell tudnia indítani a vállalatot.
Ezért vezették be sok szervezetnél a terven kívüli leállások (a szervermeghibásodások, a helyi kimaradások, a számítógéprendszert érő támadások és az ügyfelek kiszolgálásának színvonalát veszélyeztető egyéb események) elleni első védvonalként a fürtözést, a kötetkezelést és a tártöbbszörözést. Ez a „virtuáliskörnyezet-szoftver” elősegítheti, hogy az informatikai részlegek hatékonyabban tudják kezelni a kieséseket.
A leállások új szemléletének kulcsa a tárolás- és rendszerkezelés, valamint a védelem szoros összekapcsolásának szükségessége – állítják a Symantec szakértői. Az információkezelés e teljesebb szemlélete azt jelenti, hogy a vállalatok felkészültebbek a támadások megelőzésére, gyorsabban tudnak felépülni egy összeomlásból és zökkenőmentesebben futhat mindennapi tevékenységük. Azt is jelenti, hogy olyan rugalmas infrastruktúrát kell létrehozni, amely annyira alkalmazkodóképes, hogy megfeleljen a folyton változó informatikai környezetnek, ugyanakkor eléggé ellenálló egy támadás vagy egy összeomlás kivédéséhez. Végül azt is jelenti, hogy a vállalat valóban megismerheti a környezetét, képes annak folyamatos megvédésére és felügyeletére.
A Symantec elemzői mindezek ellenére úgy vélekednek; bármennyire is jó egy vállalat hálózata, az adatvesztés és a rendszerösszeomlás kikerülhetetlen. Bármi is legyen az oka az üzleti információk elérhetetlenségének, minden perc állásidő pénzbe kerül. Ezért a vállalatoknak ma olyan hálózat-helyreállítási módszerre van szükségük, amellyel napok vagy órák helyett percek alatt újra működőképessé tehető a hálózat.
