Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vezető kutató-elemző cégek, mint a Gartner, a Forrester, az IDC és a Yankee Group egybehangzóan azt javasolják ügyfeleiknek, hogy informatikai infrastruktúrájuk kiértékelésénél, valamint tervezésénél is a teljes birtoklási költségeket vizsgálják, mert csak az ad valós képet. Az egyik vezető piackutató, a Yankee Group a közelmúltban közzétett tanulmányában a Windows és a Linux teljes birtoklási költségeit (TCO) hasonlítja össze.
A tanulmány rámutat, hogy mind a Linuxnak, mind a Windowsnak megvannak az erősségei és gyengéi, valamint eltérő lehetőségeket és veszélyeket rejtenek, amelyek mind befolyásolják a vállalat TCO-ját és ROI-ját. Az optimális eredmények elérése, és a szükségtelen túlköltekezés visszaszorítása érdekében a vállalatoknak nagyon alapos költség-, teljesítmény- és kockázatelemzést kell végezniük, aminek eredményeképpen eldönthető, hogy adott környezetbe illesztve melyik technológia a legjobb választás.
A márciusában kiadott elemzés szerint a Windowsról Linuxra történő átállás összességében nem jelent TCO-csökkenést, tehát a vállalatoknak nincs okuk arra, hogy a Windowsról a Linux platform használatára álljanak át. A Linux-eladások többnyire még mindig a középkategóriás Unix rendszerekről történő átállások következtében nőnek (lásd a keretes írást).
A tanulmányból kiderül, hogy már a Linux sem az a sérthetetlen környezet, amilyen egykor volt; népszerűségének növekedésével és a nyílt forrás térnyerésével ugyanazokkal a TCO-t is érintő problémákkal kerül szembe, mint a Microsoft Windows. Az integráció és a heterogén rendszerek együttműködésének kérdései is egyre inkább előtérbe kerülnek, ami a Linux és a nyílt forrású disztribúciók esetében okozza a legnagyobb kihívást.
A Microsoft jelentős lépéseket tett azért, hogy operációs rendszerének biztonsága és a frissítések központosított kezelése tökéletesedjen, ami azonnal érezhető javulást jelentett a szoftverek TCO-jában, és mind a kliensek, mind a szerverek operációs rendszereinél szinte azonnali megtérülést hoznak. A Linux-szerverdisztribúciók – különösen a Red Hat Enterprise Linux – szintén ütőképesek vállalati felhasználásra, azonban a Linuxnak mindeddig nem sikerült jelentőset előrelépnie az asztali operációs rendszerek piacán, és ezen a téren a következő két évben sem várható változás.
Biztonság
A Microsoft és a nyílt forráskódú közösség véget nem érő vitájában mindkét fél szilárd meggyőződése, hogy a másik operációs rendszere – a Linux, illetve a Windows – kevésbé biztonságos. A kérdés annál is kényesebb, mivel a vállalatok napjainkban egyre több biztonsági rés, féreg, vírus és más internetes fenyegetés okozta problémával szembesülnek. A Forrester Research egy éven át gyűjtötte a Windows, valamint a négy legnagyobb Linux-disztribúció biztonsági réseivel kapcsolatos adatokat, és elemzésében arra a megállapításra jutott, hogy mindegyik operációs rendszer használható biztonságos módon.
A Forrester Research szerint az alapszoftver biztonságossága két mutató alapján különösen jól megítélhető. Az egyik a rendszer kiszolgáltatottságának teljes időtartama, a biztonsági rés bejelentésétől a javítás közzétételéig eltelt napok száma. A másik a Linux-világban értelmezhető, és azt az időt jelöli, ami a több forrásból származó szoftvercsomag valamely komponensére kiadott javítás közzététele és a disztribúció frissítésében való megjelenése között múlik el (az úgynevezett disztribúciós kockázat napjainak száma). A Windows esetében ez megegyezik a rendszer kiszolgáltatottságának teljes időtartamával.
Minden összetettebb kódról nagy valószínűséggel feltételezhető ugyanis, hogy biztonsági rések találhatók benne, ezek azonban csak felfedésük pillanatától jelentenek valódi veszélyt. Így nem az a fő kérdés, hogy egy adott alapszoftverben vannak-e biztonsági rések vagy sem, hanem az, hogy közzétételüket követően milyen gyorsan válnak elérhetővé a javítások, telepítésük könnyű-e vagy éppen körülményes – azaz tehát a sérülékenység életciklusa, ahogyan a piackutató cég nevezi.
A Forrester Research elemzése arra a megállapításra jutott, hogy a rendszer kiszolgáltatottságának (itt éves átlagban megadott) teljes időtartama a Windows-platform esetében a legrövidebb. A Microsoft ugyanis a biztonsági rés bejelentésétől számítva 25 napra közzéteszi a javítást, és ezt a vizsgált egyéves időszakban publikált 128 biztonsági probléma kivétel nélkül mindegyikére nézve megtette. A 128 biztonsági rés közül 86 bizonyult nagyon súlyosnak az ICAT-kritériumok alapján.
A második és a harmadik helyen a Red Hat és a Debian osztozik a rendszer kiszolgáltatottságának teljes időtartama tekintetében, amely mindkét Linux-disztribúció esetében 57 nap. Különbség mutatkozik azonban a disztribúciós kockázati napok számát illetően: a Debian összetevőinek javításai 32, a Red Hat-javítások 47 nap alatt kerültek a disztribúció frissítésébe. A Red Hat egy év alatt 229 biztonsági problémát jelentett be, melyeknek 56 százaléka (128) minősült nagyon súlyosnak. Ez a Linux-disztribúció a biztonsági rések 99,6 százalékát foltozta be.
A vizsgálat szerint a magas fokú biztonság és a könnyű telepítés legkiegyensúlyozottabb ötvözetét a MandrakeSoft, a Microsoft és a SuSE kínálja, mindhárom platform különösebb szaktudás nélkül is telepíthető, konfigurálható és frissíthető. Az egyszerű kezelhetőség mellett a legmagasabb fokú biztonságot azoknak a vállalatoknak, amelyek nem alkalmaznak biztonsági szakértőt és felügyelt biztonsági szolgáltatásra sem tudnak előfizetni, a Microsoft és a Red Hat nyújtja. A javításokat és frissítéseket önműködő módon terítő szolgáltatásán keresztül mindkét szállító eredményesen szolgálja ki felhasználói táborának jelentős részét.
Váltani vagy nem váltani?
Az Info-Tech Research Group kanadai kutatócég nemrég lezárt felmérése szerint a következő három év során várhatóan nagyon kevés közepes méretű vállalat fog a Linux bevezetése mellett dönteni. A vállalatok inkább a Microsoft Windows mellett maradnak, mert így elkerülhetik a két különálló platformon futó informatikai rendszerek fenntartásának magas költségeit. Az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság közepes méretű vállalatainak körében végzett felmérés szerint csupán 10 százalékuk tervezi mérlegelni a következő három év során a nyílt forráskódú Linux esetleges bevezetéséből adódó előnyöket és hátrányokat, és ezen cégeknek csupán töredéke fogja ezt követően ténylegesen bevezetni a rendszert.
A megkérdezett több mint 1400 informatikai vezető 48 százaléka semmiféle érdeklődést nem tanúsított a Linux iránt, 15 százalékuk bizonytalan volt azzal kapcsolatban, hogy a Linuxnak lenne-e helye saját szervezetükben. A felmérésben részt vevő közepes méretű vállalatoknak jelenleg mindössze 27 százaléka használ Linuxot, derül ki az Info-Tech Research Group kutatásából.
A tanulmány rávilágít arra is, hogy jelentős a Linuxot egyre inkább elfogadó nagyvállalatok, és az ingyenes operációs rendszertől ódzkodó közepes méretű cégek között tátongó szakadék. Az Info-Tech szerint az egymilliárd dollárt meghaladó forgalmú nagyvállalatok általában Windows és Unix operációs rendszereket használnak, és most az utóbbiról állnak át Linuxra. A Windows-, Linux- és Unix-kiszolgálók kereskedelmi adataival kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy az utóbbinak csökkennek, míg az első kettőnek nőnek az eladási adatai. Ugyanakkor a közepes méretű cégek leginkább Windowst használnak, és többnyire ragaszkodnak ahhoz, hogy egyetlen operációs rendszert alkalmazzanak. Egy második rendszer használata összetettebb számítástechnikai környezetet eredményez, melynek következtében a nyílt forráskódú szoftvert ismerő további alkalmazottakat kellene felvenni.
Ugyanakkor a nagyvállalatok számára mást jelentenek a gazdaságossági számítások, hiszen gyakran több ezer vagy akár több tízezer különféle alkalmazásokat futtató kiszolgálóval rendelkeznek. Bár ilyen nagy méretek mellett a licencelési költségek csökkenése vonzóvá teheti a Linuxot, a vállalatok jelentős része nem rendelkezik olyan alapvető információkkal, mint hogy mekkora költséget jelent az átállás, a hálózatok karbantartása, a rendszerek biztonságának fenntartása, illetve a rendszerleállások kezelése. Ezen kritikus információk hiánya megnehezíti nekik, hogy megfelelő döntéseket hozzanak az informatikai beruházások során, és így olyan rendszereket is beszerezhetnek, amelyek nem teljesen felelnek meg az igényeinek.
