Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az LNX költői vénájú szakemberei szerint az informatikai hálózat kábelezése olyan, mint az emberi szervezet érrendszere, ami a vérkeringést, azon keresztül az életműködést biztosítja. A hasonlat jól érzékelteti, mennyire fontos egy vállalat életében a vezetékhálózat adatátviteli minősége és sebessége. Mindemellett az informatikában általános hároméves elavulási ciklussal szemben egy kábelezési rendszernek 10–20 éven át ki kell szolgálnia egy épületet. Ennek a hosszú időnek, valamint a majdan növekvő sebességi elvárásoknak a teljesítéséhez rendkívül fontos, hogy az infokommunikációs hálózatok kiépítésekor a beruházók a jövőbeni igényeket figyelembe véve tervezzenek – hívta fel a figyelmet Mócsi László Levente, az LNX rendszermérnöke.
A műszaki fejlesztésben az amerikai Systimax cég az élenjáró, olyannyira, hogy az általuk kidolgozott technológiákon alapulnak a nemzetközi szabványok. A szabványosításért felelős szervezetek 2002-ben úgy jósolták, hogy 2006-ban érkezik el a technológiai fejlődés a másodpercenként 10 gigabites adatátviteli sebesség szintjére. A Systimax megelőzve az előrejelzést már tavaly bejelentette, hogy elkészült a fejlesztésével és idén januárban piacra is dobta az ezzel a sebességgel működő kábelezési rendszerét. Dieter Bodingbauer, a Systimax EMEA térségért felelős regionális igazgatója kijelentette, az új, 10 Gbps sebességre kidolgozott technológia már most jelentősen jobb mutatókkal rendelkezik a majdan várható szabvány előírásainál.
A sebesség növelésére óriási igény lesz a jövőben – vázolta előretekintésében a szakember. Egyre többen és egyre több eszköz használja majd a hálózatokat, a berendezések ráadásul egyre nagyobb adatforgalmat bonyolítanak le, a processzorok teljesítménye állandóan, exponenciálisan nő. Emellett a nagy sebességű készülékek értékesítése is növekszik, mivel ezek ára folyamatosan és jelentősen csökken. Dieter Bodingbauer szerint az árcsökkenési hullám kikényszeríti majd a hálózati hardvereszközök olcsóbbá válását is, s egy-két éven belül minden számítógépben már az új, nagy sebességű hálózati kártyák lesznek.
A rézkábeles hálózati sebességhatár tízszeresre növeléséhez egy eddig nem jelentkező hatással kellett számolni és azt kiküszöbölni, ez pedig az interferencia volt – mutatta be a fejlesztés nehézségeit az előadó. Az áthallás problémát jelentett az egyes érpárak között, továbbá az érpárakat magában foglaló, egymás mellé kerülő vezetékek között is, tehát összetett problémával álltak szemben a fejlesztők.
A megoldás egyik része, hogy a kábelek köpenyét különleges formájúra változtatták, amellyel az egyes érpárak távolabb kerültek egymástól. A másik feladat a negatív hatás megszűntetésére a kábelezési rendszer többi elemének (csatlakozók, rendező panelek, satöbbi) áttervezése volt.
A technológiai fejlődés, az egyre gyorsabb adatáramlást kívánó felhasználói igények mellett a vállalatok mai, rugalmas, szervezeti átalakíthatósági kritériumaihoz is elengedhetetlen, hogy a beruházók előrelátóak legyenek – tette hozzá Mócsi László. Általános szakmai „ökölszabály” például, hogy az irodaépületekbe munkahelyenként legalább három hálózati végpont kerüljön. A magyar beruházók tipikusan ebben is igyekeznek spórolni, holott a végpontokat összekötő vízszintes alrendszer sokkal nehezebben bővíthető. Egy munkahelyre hat-tíz négyzetmétert kell számolni, még ha jelenleg nem is dolgoznak annyian az épületben. (A tíz négyzetméter inkább Amerikára, a hat pedig inkább Magyarországra jellemző mérték – jegyezte meg a szakértő.)
Mócsi nem kerülte meg a vezeték nélküli technológiában rejlő kihívásokat sem, amely sok szempontból reális helyettesítő alternatívának tűnhet, valójában azonban inkább természetes kiegészítője a strukturált kábelezésnek. A rádiós LAN-alkalmazásoknak nagyobbak a távolsági korlátai, alacsony a rendelkezésre álló sávszélesség, ráadásul a rádiós „közeg” könnyebben hozzáférhető, ezért támadhatóbb. Egy épületben tehát a két technológia együttes alkalmazása, konvergenciája a helyes megoldás – mutatott rá a szakember.
A világ egyértelműen afelé halad, hogy egységesüljenek a gyengeáramú hálózaton működő informatikai, telefon-, riasztó-, biztonságikamera-, fűtés- és légtechnikai, energiagazdálkodási, tűz- és életvédelmi stb. rendszerek. Sajnos azonban Magyarországon még nem épültek ilyen központosított hálózatok – vázolta a hazai vállalati infrastruktúra jelenleg is érvényes lemaradását Üveges Zoltán, a Kelevill Rt. rendszermérnöke. Pedig véleménye szerint a gyengeáram – teljesen jogosan – átvette az uralmat az épületinfrastruktúrák fontossági sorrendjében. Az előrelátó, központosított kábelhálózat megtérülő beruházás, mert az épületek 20–30 éves életciklusában később már nem kell fejlesztésre költeni, csak a fenntartási és működtetési költségeket kell állni.
