Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hogy tudjuk miről is beszélünk, ezt is érdemes először a fogalom definíciójával kezdeni – kezdi Sipos Ferenc. A legegyszerűbb megközelítésben az üzleti intelligencia a rend és a tisztánlátás megteremtésén keresztül a megértés és a tudás megszerzésének az eszköze egy vállalaton belül. Létrehozásához megfelelő adatokra, piaci versenyhelyzetre, hatósági vagy tulajdonosi elvárásokra, stabil intézményi rendszerre és hosszú távú, jövőbelátó stratégiára van szükség. Ha ez mind rendelkezésre áll, elkezdődhet az üzleti intelligencia rendszer kiépítésének folyamata.
Ehhez – némileg leegyszerűsítve – az üzleti célok meghatározását követően először össze kell gyűjteni, és meg kell tisztítani a rendelkezésre álló, feldolgozni kívánt adatokat. Egységes fogalmi struktúrát kell kialakítani, egységes formátumot és így tovább. Az adatminőség javítására léteznek a megfelelő módszerek. Ha ez kész, elkezdődhet az adattárház feltöltése. Amint ezzel is „végeztünk”, már csak ki kell dolgozni a megfelelő algoritmusokat, amelyekkel a rendszerezett és szabályos időközönként frissített adatainkból a kívánt formátumú, naprakész statisztikák elkészülnek, hogy elemzésükkel gyorsabban és pontosabban meghatározhassuk cégünk eljövendő piaci stratégiáját, megállapítsuk, mely területeken kell javítani a hatékonyságot, mi a helyzet a munkaerő-állománnyal, vagy hogy nem költünk-e túl sokat valamely területen.
A megszerzett ismeretek birtokában azután költséghatékonyabban tudjuk vezetni a teljes céget, gyorsabban reagálhatunk a piac igényeire és változásaira és lépéselőnybe kerülve versenytárainkhoz képest plusz profitra tehetünk szert.
Meglehetősen egyszerűnek tűnik, de valójában ez rendkívül összetett, költség- és időigényes beruházás. Amíg az első, nyers adatokból végül elemezni lehet analitikus CRM, illetve speciális igények szerint létrehozott, grafikus elemzés, úgynevezett reporting készül, nem kevés anyagi ráfordítást igényel és évek telhetnek el. Ez a beruházás nagysága a külső és belső folyamatok összetettségétől függ.
Vélhetően ez az oka annak, hogy a BI elsőként a pénzintézeti szférában terjedt el. Ugyanis leginkább a nagy bankoknál és biztosítóknál áll rendelkezésre megfelelő anyagi fedezet, és ugyancsak ők azok, akik évekre előre részletes stratégiát dolgoznak ki. A másik körülmény, ami ugyancsak az üzleti intelligencia bevezetésének kedvez, hogy az ilyen cégek rengeteg adattal, nagyszámú ügyféllel, számos üzletággal rendelkeznek, amelyek kezelése mindenképp komplex informatikai rendszereket igényel, ezek pedig tengernyi adatot „termelnek”, ami az adattárház-építés szükségét vonja maga után. Ráadásul a pénzintézeti szektor az, amelyet a gazdasági élet hullámzása is kevésbé befolyásol, viszonylag állandó piacokkal számolhat. A banki üzleti intelligencia rendszerek számos olyan funkcióval is bírnak, amikre más ágazatokban nincs szükség. Ilyen például a kötelező jelentések elkészítése a felügyeleti szervek felé vagy a különböző hitelbírálatot segítő rendszerek.
Egy BI rendszer bevezetésére egyelőre a bankok közül is csak a nagyobbaknak van lehetősége, ám ez a határ egyre lejjebb kerül. Ennek oka, hogy egy ilyen rendszer üzemeltetése nagyon komoly lépéselőnyt jelenthet, amivel a kisebb bankok is kénytelenek lesznek felvenni a versenyt, különben fejlődésük megtorpan, és egy idő után piacokat veszítenek majd. Többek között ennek köszönhető, hogy az üzleti intelligencia piacának évi növekedése már évek óta meghaladja az it átlagos növekedését, és ez az állapot, még évekig változatlannak ígérkezik. Amerikában például a második legnagyobb BI-megrendelő a köz- és államigazgatás, és a nagyvállalatok csak ezután következnek. A feldolgozandó adatmennyiséget figyelembe véve ez persze nem is csoda, bár ezek az idők Magyarországon még messzebb vannak, előbb-utóbb erre is sor kerül. Így a jelenleg hatmilliárd körüli piac várakozásaink szerint 2007-re minimum megduplázódik.
Számos előnye mellett tehát a BI egy kicsit még mindig a legnagyobbak kiváltsága – összegez Sipos –, de, mint említettem, ez a határ egyre lejjebb kerül, és nincs messze az idő, amikor egy komolyabb cég enélkül egyszerűen nem lesz piacképes, illetve nem tervezhet hosszú távra. Kicsit olyan ez, mint a mobiltelefon. Régebben kuriózum volt, később tömeges lett, és napjainkra számos feladat ellátásához alapkövetelmény. Meggyőződésem, hogy az elkövetkező években ez történik majd az üzleti intelligencia rendszerekkel is.
