Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Nem elegendő, ha jó a tartalom, gondoskodni kell arról is, hogy a honlap könnyen megtalálható lehessen, és ha a felhasználó már eljutott oda, akkor ott egyszerűen és gyorsan hozzáférhessen az őt érdeklő konkrét információkhoz” – jelentette ki a szimpóziumon Krén Emil.
Előadásában a szakértő kifejtette, a „láthatóság” kulcsa, hogy a nagy keresőrendszerek (Google, Yahoo, MSN) számára jól hozzáférhetővé kell tenni a szájtokat, ismerve, hogy azok mit részesítenek előnyben és mit „büntetnek” a keresési találatok rangsorolásakor. A keresésre optimalizálásnak az üzleti célú honlapoknál jó módszerei alakultak ki (rejtett kulcsszavak használata, linkek szövegének és számának megfelelő megválasztása, speciális szkriptek stb.). Ha a Google-ban a „képzőművészet” szót ütjük be, akkor az első két helyen a hung-art.hu jelenik meg – mutatott rá a speciális beállításokat már alkalmazó, Képzőművészet Magyarországon elnevezésű honlapot említve, amelynek bővített és korszerűsített változata Krén Emil koordinációja alatt a KFKI Csoport és az IHM támogatásával készült el 2004-ben.
Egy másik fontos kérdés a honlapok „használhatósága”, azaz, hogy ha a felhasználó már megtalálta a honlapot, akkor ott egyszerűen és gyorsan meg tudja találni az őt érdeklő konkrét információt is. A legjobb tartalom is hiábavaló ugyanis, ha a felhasználó zsákutcába téved a honlapon keresés közben vagy elkedvetlenedik a rá kényszerített bonyolult útvonalak miatt – hangoztatta a szakember.
Ezt követően ismertette a (külföldi, és nem csak képzőművészeti tárgyú) múzeumi honlapok használhatósági vizsgálatának az eredményét, kiemelve néhány jellegzetes hibát: azonos tartalom több szempont szerinti bemutatása nehezíti a keresett konkrét információ megtalálását. A „művészi” grafikai elrendezés és grafikus elemek elvonják a látogató figyelmét a tartalomtól és nehezítik a navigációt. A „felfedezésre” ösztönző felületek elriasztják a konkrét témák iránt érdeklődőket és gyakran nem tartalmaznak olyan eszközöket, amelyek konkrét tartalom gyors megtalálásához kellenének. A reális múzeum virtuális leképezése (teremről teremre történő követése) nem engedi meg a szabad navigációt. A múzeumi professzionalizmussal megtervezett honlapok nem számítanak a kívülállók által valószínűsíthetően elkövetendő (navigációs) hibákra és így nem adnak támogatást e hibák egyszerű korrigálására. Ezeket a hibákat kell korrigálni, és a lehetőségeket professzionálisan kihasználni a nem üzleti jellegű képzőművészeti honlapoknál is, mint ahogy az a magyar művészek munkáit lajstromba vevő hung-art.hu galéria esetén is történt – zárta mondandóját Krén Emil.
Krén Emil
Egyetemi diplomát 1958-ban Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán szerzett. Ezt követően 1991-ig tudományos kutatóként, majd intézeti vezetőként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében (MTA KFKI). Szűkebb szakterülete a szilárd testek fizikáján belül a mágneses szerkezetek és fázisátalakulások neutrondiffrakciós vizsgálata volt. 1994-től a KFKI Számítástechnikai Rt. tanácsadójaként kezdett – egyéb informatikai feladatok mellett – foglalkozni az internettechnológiák speciális alkalmazásaival a képzőművészeti alkotások bemutatása, a művészettörténet oktatása és a múzeumi kurátorok munkájának segítése céljából.
