Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Körkérdést tettünk fel vezető ERP-gyártóknak rendszereik magyarországi terjedésével kapcsolatosan. Megkérdeztük, hogy véleményük szerint a magyar kis- és közepes vállalkozásoknál megfelelő gyorsasággal terjednek-e az ERP-megoldások? Megkérdeztük, hogyan lehetne segíteni a gyorsabb terjedést? Kíváncsiak voltunk, hogy a kkv-k élnek-e a pályázatok által nyújtott előnyökkel, és ha nem élnek, hogyan lehet segíteni a korszerű ERP-rendszerek terjedését?
Véleményünk szerint nem terjednek lassan az ERP-rendszerek – válaszolta a NAPI Informatika első kérdésére Rozgonyi György, a VT-Soft Kft. Navision üzletágának kereskedelmi vezetője, akivel Drabik Balázs, a Minor Holding Rt. pályázati üzletágának vezetője is egyetért. Rozgonyi szerint, az üzleti folyamatok és a vezetői módszerek fejlődésével szimultán jelenik meg az igény, amely – ismerve a magyar kkv-szektor helyzetét – nem indokol a jelenleginél drasztikusabb fejlődést. Emellett a kis- és középvállalati szektort sok vállalatirányítási rendszerrel foglalkozó cég mentsvárnak tekinti a nagyvállalati piac stagnálása után, és emiatt elvárásaik túlzottak velük szemben – mutat rá Rozgonyi a nagy gyártók problémáira.
Az EU-csatlakozásnak, és így a kiírt pályázati lehetőségeknek köszönhetően az ERP-megoldások iránti kereslet megnőtt – állítja Kiss Piroska, az LLP Budapest Kft. értékesítési tanácsadója. Mivel a kimondottan ERP-megoldások bevezetésére és bővítésére kiírt pályázatok meglehetősen kemény feltételeket szabnak a pályázóknak, leginkább a közepes vállalatok engedhetik meg maguknak, hogy belevágjanak ERP-fókuszú fejlesztésekbe. Az érdeklődés a kisvállalatoknál is nagy – talán még nagyobb, mint a közepes vállalatoknál –, de a pályázat keretei nem az ő méreteikre szabottak. Sokan a kiírásban szereplő minimális projektösszegnek a felét sem tudják kigazdálkodni, ezért eleve reménytelen számukra a pályázás, a szükséges cash flow biztosítása stb. Tehát a közepes vállalkozásoknál megfelelő gyorsasággal terjednek az ERP-megoldások, a kisvállalkozásoknál azonban nem – árnyalja a képet Kiss.
Ötven fő feletti társaságból közel hatezer van az országban, ezek közül 1000–1200 rendelkezik valamilyen megoldással, amelyek egy része klasszikus értelemben nem nevezhető ERP-rendszernek. Megközelítőleg 10-15 százalékuk rendelkezik olyan rendszerrel, amely technológiáját és tudását tekintve megüti a nemzetközi szintet, és évente körülbelül 100-120 ilyen megoldás kerül bevezetésre a szegmensben – vezet be a piaci adatokba Weiszbart Zsolt, az IFS magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint ez relatív értelemben kevés, a jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve azonban reális szám.
Az ERP-rendszerek drágák, s a kisebb méretű kkv-k esetében nehezen kigazdálkodható költséget jelentenek – kezdi válaszát a gyorsabb terjedés segítésének lehetőségét firtató kérdésre a Minor szakembere. Véleménye szerint az ilyen, korszerű menedzsmenttechnikákat támogató alkalmazásokat viszonylag sok vállalkozásnál használnak, de azok nem képeznek egységes rendszert. Ebből adódóan nehezen skálázhatók, nem nyújtanak komplex megoldást. Az is segítené az elterjedést, ha a magyar fejlesztésekre is kellő figyelmet fordítana a szaksajtó – firtatja a szaksajtó felelősségét Drabik. (Gondolkodunk a megoldáson. A szerk. megj.)
Szerencsére nem csupán a sajtó a felelős. A VT-Soft szakembere szerint ugyanis nem a pénz kevés, hanem hiányzik a vállalati, illetve vezetői érettség, az ERP-rendszerek iránti igény. Nagyon kevés a kkv-knak hasznos és elérhető konzultációs, üzletvezetési tanácsadási szolgáltatás. Nem ismerik fel a cégek, hogy ez segítene nekik, igény híján pedig nincs erre szakosodó kínálat. Rozgonyi szerint is nagyon hasznos lenne nyugat-európai (például osztrák–német) iparági tendenciák és konkrét esettanulmányok bemutatásával stratégiai tanácsadást nyújtani e cégeknek, véleménye ezen a ponton egybecseng a Minor képviselőjével. (Nagyon gondolkodunk a megoldáson. A szerk. megj.)
A kisvállalatoknál egyértelműen a pénzhiány az oka, hogy nem vágnak bele a pályázatok kapcsán fejlesztésbe – mondta Kiss. Véleménye szerint az ERP-rendszerek gyorsabb elterjedését a pályázati összeg mértékének megváltoztatásával vagy a szegmentálással lehetne elérni. A kisvállalkozásoknak olyan külön pályázatokat lenne célszerű kiírni, amelyek az ő igényeiknek és vállalatméretüknek megfelelő feltételeket kívánják meg – javasolja az LLP szakértője.
A pályázatok, ahogy a GVOP 4.1 is, ami az ERP-rendszerek bevezetését támogatja, hasznos segítségek a kkv-knek – mutatott rá Weiszbart. Annak ellenére azonban, hogy az elmúlt két évben folyamatosan azt lehetett hallani, hogy tanuljunk meg pályázni, a vállalatok nagy többsége most kezd ébredezni. Sajnos azonban ez igaz a másik oldalra is, meg kell tanulni szakszerűen lebonyolítani a jó pályázatokat. Hosszú távon nem fenntartható, hogy a támogatást elnyert cégekkel folyamatosan csúszik a szerződés megkötése. Tudomásul kell venni, hogy ezek a kkv-k nem tudják teljesen magukra vállalni a projektek finanszírozást, és ha a támogatások kifizetése késik, az komoly likviditási gondokat eredményezhet. Ennek egy részét esetleg az erősebb, nagy nemzetközi szállítók, mint amilyen az IFS, át tudják vállalni, de hosszú távon ez nem lehet fenn tartani. A rendelkezésre álló segítség jó, azonban mindkét félnek edződnie kell egy kicsit – figyelmeztet az IFS vezetője.
Arra a kérdésünkre, hogy a kkv-k kellőképpen élnek-e a pályázatok által nyújtott előnyökkel, nemmel válaszolt a VT-Soft tapasztalatait összegző Rozgonyi György. A Minor szekértője szerint is részben tájékozatlanság, részben pedig a szükséges önerő hiánya miatt nem élnek a kkv-k a lehetőségekkel. Hozzátette, hogy az ötvenszázalékos támogatás ugyan nagy segítséget nyújthat a vállalkozásoknak, de a pályázati rendszer bonyolultsága, a folyamatok lassúsága és hatalmas adminisztrációs kötelezettségei miatt inkább nem is gondol a kkv-k egy része a pályázati megoldásra. Az is fontos, hogy önmagában a pályázati lehetőség (felhívás, célterület) csak a társaságok kis százalékát sarkallja beruházásra pályázat keretében. Ezek azok a pályázók, akik már komolyan gondolkodnak ilyen rendszer bevezetésén és az ahhoz szükséges forrásokkal részben rendelkeznek is. Azok a lehetséges pályázók, akik ugyan látnak jövőt az ERP-k bevezetésében, de nem rendelkeznek önerővel, azok nyilván kiszorulnak. Van egy olyan szegmens is, amely eddig nem gondolkozott ERP-ben. Azokra a kisvállalkozásokra gondolok, akik inkább olcsó, sziget megoldásokat választanak. Segít, ha a megpályázható forrásokat szakaszolva lehetne elnyerni, azaz lennének kötött beadási határidők, kötött keretösszegek. A nyílt végű pályáztatás hibája, hogy a pályázók számára kevésbé követhető, kevésbé átlátható – sorolja a megoldandó feladatokat Rozgonyi.
Weiszbart szerint a kkv-k pénzhiánya az egyik egyértelműen ok, hiszen egy ilyen beruházás, ha azt komolyan eltervezik, akkor az árbevétel 1–3 százalékát teheti ki. A kkv-knak általában gondot okoz, ha választania kell, hogy egy direkt termelő beruházást vagy a hatékonyságot indirekt módon segítő eszközt – mint az amilyen az ERP-rendszer is –, vásároljon. A döntések általában az előbbi mellett születnek. Szintén komoly probléma, hogy az ERP bevezetése legtöbbször komoly változást jelent a vállalati kultúrában, a vállalat egészének életében. Ha az adott kkv erre nem készül fel vagy nincs olyan informatikai, szervezeti szinten, hogy ezt a változást elbírja, az komoly problémákat jelenthet – hívja fel a figyelmet az IFS vezetője.
A VT-Soft szakembere szerint részben élnek a lehetőséggel a társaságok. A pályázati rendszer jelenlegi – a tapasztalatok hiányából fakadó – kiszámíthatatlansága, az elbírálás lassúsága, illetve a nagy finanszírozási igény (a bankgarancia tíz-húsz hónapos pénzügyi átfutása) nehezíti a pályázati lehetőségek igénybevételét. Emellett gond, hogy az olyan korszerű megoldások, mint outsourcing, illetve bérleti pay-per use konstrukció, számvitelileg aktiválható beruházás híján nem támogathatók. Emellett fontos lenne a jelenlegi pályázati rendszer kisebb összegű projektekre való kiterjesztése is – javasolja Rozgonyi.
A pályázat kiírásának kimondott célja olyan vállalkozások támogatása, amelyek jól működő, forrással rendelkező cégek, és nem célja a stagnáló vállalatok támogatása – hívja fel a figyelmet Kiss. A pályázati lehetőségek célja természetesen az is, hogy a vállalatok még nyereségesebbek legyenek. Talán a stagnáló vállalatok esetében éppen egy ERP-megoldás jelentené a továbblépés, a nyereségessé válás lehetőségét. Mindent összegezve tehát az ERP vonatkozású pályázati kiírás főleg a közepes vállalatoknak nyújt igazi, elérhető forrást – jelentette ki az LLP szakértője.
Girnt József
Keretes:
Magyarországon az ERP-megoldások terjedése lassabb a vártnál, annak ellenére, hogy a piacon sokféle termék megtalálható és léteznek finanszírozási lehetőségek – közölte Berkes Emese, a KFKI Csoporthoz tartozó KFKI ISYS Informatikai Kft. marketingigazgatója. E tendencia fő oka többek között az, hogy a vállalatok ilyen jellegű beruházásaikat időben eltolják, jórészt költségvetési okok miatt. Fontos megemlíteni azt is, hogy a pályázat útján kérhető finanszírozási összegekhez nehéz hozzájutni, több kis- és középvállalat a feltételeknek nehezen felel meg. A gyorsabb terjedést valószínűleg segítené a mostaninál kedvezőbb finanszírozási lehetőségek megteremtése.
Kiemelés:
Az ERP-rendszerek bevezetésére, bővítésére kiírt pályázatok indulása óta eltelt idő alatt tapasztalható volt egyfajta szezonalitás. Az első néhány hónap a lehetőség megismerésével, a felmerült kérdések tisztázásával telt el. Rövid nyári uborkaszezon után azonban augusztus elejére a „pályázzunk gyorsan, még belefér az időbe” megközelítés terjedt el – jelentette ki Kiss Piroska, az LLP munkatársa.
