Komócsin Sándor
– Milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt évtizedben az állami intézményekről az Albacomp, amely régóta úgynevezett királyi szállítója a szférának?
– Mielőtt a tapasztalatainkról beszélnék, hadd mondjam el, mit jelent a „királyi szállító” fogalma. Nem kivételezett státusról van szó, hanem arról, hogy központosított közbeszerzési eljárásokon az elmúlt közel tíz évben sikerült újra és újra elnyernünk a jogot arra, hogy keretszerződést kössünk a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságával (MKGI). Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási intézmények, hivatalok meghatározott informatikai beruházásaikhoz az Albacomptól is rendelhetnek eszközöket, szolgáltatásokat, amelyeket a beszállító a keretmegállapodásban vállalt technikai, anyagi feltételekkel teljesít. Több területen van keretszerződésünk az MKGI-val: saját jogon elsősorban hardvereket szállítunk, ezen belül is az utóbbi időszakban a rugalmasan konfigurálható, azaz az ügyfél igénye szerinti képességekkel felruházható számítógépek felé tolódott el a megrendelések súlypontja. Emellett nyújtunk telepítési és szervizszolgáltatást, és közös pályázóként vagy alvállalkozóként benne vagyunk más cégek, például az IBM, a HP, a Sun, a Canon vagy a Xerox keretszerződéseiben is. Mindezek mellett az elmúlt két évben két nagy projektet hajtottunk végre. 2002-ben a bíróságok országos informatikai hálózatát építettük ki: szállítottuk a szükséges hardvert és megoldottuk a rendszer telepítését is. 2003-ban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál végeztük el ugyanezt a feladatot, tehát a szervezet országos hálózatának kiépítését.
Visszatérve a kérdésére: a közigazgatásban minden informatikai beruházás forrás kérdése – ez a legfontosabb tapasztalatunk. Ha ez rendelkezésre áll, akkor a hivatalok vezetői belevágnak a fejlesztésekbe, és ma már nem azon az alapon, hogy „ha az informatikai beruházásra megcímkézett kiadást erre lehet fordítani, akkor költsük el erre”, vagy csak azért, mert ma már minden irodában lennie kell számítástechnikai eszközöknek. A központi intézmények mellett ma már a nagyobb önkormányzatoknál is tudatos stratégia alapján fejlesztik az informatikai rendszert, szinte mindenütt van egy olyan személy, aki ennek végrehajtásáért felel, az a dolga, hogy kapcsolatot tartson a szállítókkal, figyelje a pályázati lehetőségeket, egyszóval gondoskodjon arról, hogy folyamatosan javuljon a hivatal munkájának informatikai támogatása. Határozottan azt tapasztaljuk tehát, hogy van fejlődés a közigazgatás informatikai ellátottságában, de – mint mondtam – minden továbblépés alapvető akadálya a pénzhiány, és talán részben ez a magyarázata annak is, hogy az informatikai fejlesztések egyelőre nem kapnak prioritást az önkormányzati vezetők céljai között.
– Döntően háttérrendszerek szállítására írják ki a pályázatokat a közigazgatási szervezetek, vagy ma már része azoknak az az elvárás, hogy a belső hálózatokat mielőbb nyitottá kell tenni a külvilág felé, azaz hogy az e-ügyintézésre is képesnek kell lenniük?
– Ritkán jelennek meg a háttérrendszer szállításán, telepítésén és támogatásán túlmutató igények. Úgy vélem, a megrendelők ezt egy következő fázisnak tartják. Első lépésként az alapokat akarják lerakni, a szervezetük működésének informatikai támogatását akarják megoldani, ezt követheti annak bővítése e-ügyintézési lehetőségekkel.
– Milyen típusú hivatalok jelentik a ritka kivételt?
– Olyan szervezetek igénylik, hogy a rendszereik – egyelőre masszív tájékoztatási képességekkel felruházott internetes portálokkal – erősen nyitottak legyenek kifelé, amelyek kifejezetten azért jönnek létre, hogy segítsék egy adott terület lakosságát a mindennapi problémák megoldásában. Kistérségi, regionális önkormányzatokra, hivatalokra jellemző, hogy igyekeznek tájékoztatni a különböző fejlesztésekhez megpályázható forrásokról, a munkalehetőségekről, a folyó beruházásokról stb. a körzetükben lakó vállalkozókat, üzleti szervezeteket. Hasonló a helyzet sok önkormányzat esetén: nagyon erős az igényük arra, hogy jól tájékoztató és emellett szolgáltatásokat (például letölthető űrlapokat) is tartalmazó portáljuk legyen.
– Az önök oldaláról nézve, üzleti szempontból mennyire látja ígéretesnek a közigazgatási megrendeléseket a következő években?
– Jelentős kereslet várható, mivel számottevő uniós források jelennek majd meg informatikai beruházásokra az önkormányzatoknál. Pontosabban fogalmazva: jelenhetnek meg, amennyiben az érintettek sikeresen pályáznak ezekre a pénzekre. Az Albacomp tanácsadó csapatában néhány munkatársunk éppen ezért kifejezetten az önkormányzatokra specializálódott. Ők figyelemmel kísérik a helyhatóságok informatikai stratégiáit, azok végrehajtásának állását, és felkészülnek arra, hogy bemutathassák, milyen pályázati források szerezhetők meg a következő projektek végrehajtásához. A munkájuk így végül is két részre oszlik: egyrészt információt adnak a lehetőségekről, másrészt vállalják a pályázatok informatikai szakmai részének elkészítését.
– Mégis, anyagilag mit remélnek a következő évek közigazgatási informatikai beruházásaitól?
– Úgy fogalmaznék, hogy az az informatikai szolgáltató, amely invesztál ebbe az üzletágába, jó növekedési lehetőségek elé néz a következő időszakban. Az Albacomp forgalmában mai súlyuknál nagyobbra nőhetnek az önkormányzatokkal kötött üzletek.
– Azt mondta, a megrendelőknél ma még kevéssé jelenik meg az igény az elektronikus ügyintézést szolgáló rendszerek kiépítésére, továbbra is az alap-infrastruktúra fejlesztése dominál. Hogyan fog ez változni?
– Egyre nagyobb lesz az igény arra, hogy ne a háttérrendszer irányából, hanem az informatika alkalmazása felől közelítsük meg a rendszerek kialakítását, azaz azt nézzük meg, milyen szolgáltatásokat akar nyújtani a hivatal kifelé, például a portálján keresztül, és ehhez igazítsuk a szervezet belső működését és informatikai hálózatát.
– Mennyi idő kell a hivatalok felkészüléséhez?
– Két-három év. Ne felejtsük el, hogy az elektronikus ügyintézés feltételezi a fogadó fél magas fokú adatfeldolgozó képességét, a titkosítás, továbbá az egyértelmű, megbízható azonosítás megoldását, és ezek a dolgok bizony sokba kerülnek.
– A Sulinet Expressz szállítójaként közvetve a másik oldal, az egyéni felhasználók informatikai ellátójaként is részt vállalhattak az elektronikus társadalom infrastruktúrájának megteremtésében. Gondolom, ez alapvetően üzlet volt az önök számára, nem valamiféle misszió teljesítése...
– Üzlet volt, persze, de azért segítséget adott olyan fejlesztésekhez is, amelyekből a felhasználó is sokat profitál. A kedvezményesen eladott notebookok felét, 1600-ból 800-at mi értékesítettük. Ez nyilván jó nekünk is, hiszen azt szeretnénk, hogy az asztali és a hordozható gépek termékvonala fokozatosan azonos súlyt képviseljen a gyártásunkban, értékesítésünkben, ugyanakkor ezt a sikert egy jó terméknek, egy a hazai igényekhez a konkurensek kínálatánál jobban igazodó hordozható számítógépnek köszönhetjük, amin keresztül a felhasználó megismerheti a notebookok által nyújtott mobilitás előnyeit is.
– Milyen súlyt képviselt az éves forgalmukban a támogatott eszközök értékesítése?
– Kevesebb mint öt százalékot, beleértve az asztali, a hordozható gépeket és az alkatrészeket is.
– Mennyi időre van szükség ön szerint ahhoz, hogy az állampolgárok is felkészüljenek az elektronikus közigazgatásban való részvételre?
– Az e-közigazgatás által nyújtott szolgáltatások tömeges elterjedéséhez a hivatalok esetében említett néhány évhez hozzá kell adnunk még néhányat. A felhasználó – feltéve, hogy már megvan a megfelelő számítógépe és az internetkapcsolata – akkor vonható be a folyamatba, ha hasznos tartalmakat kínálnak neki. Nem véletlenül népszerűek az elektronikus banki szolgáltatások... Persze a laikus internetezőt fel is kell készíteni arra, hogy élni tudjon az elé táruló lehetőségekkel, azaz nem elég javítani a számítógép-ellátottságot, ezt ki kellene egészíteni valamiféle oktatással is. A kedvezményesen értékesített gépekhez például akár társulhatna valamiféle tanfolyam, oktató cd vagy online módon elérhető távoktatási tartalom, egyszóval valamilyen segítség az eszköz használatával kapcsolatos tudnivalók megtanulásához.
keret
Az idén növelni akarja gyártási kapacitását az Albacomp, nagyobb hozzáadott értéket kíván adni és nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacra is szeretne szállítani – nyilatkozta korábban lapunknak Laufer Tamás, a vállalat vezérigazgatója. Erősítenék a multinacionális vállalatokkal kialakított kapcsolataikat is. Az Albacomp rendelkezik a hazai piacon a legkiterjedtebb értékesítési hálózattal. Ezt szeretnék kihasználni, standardizálni egy egységes kereskedelmi, szolgáltatási és vevőszolgálati szervezet felépítésével. Az ország bármelyik pontján egy-két órás szállítási időt kell elérnünk – mondta a vezérigazgató.
