Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Adóztathatják az internetszolgáltatást
Nem hosszabbította meg az USA szenátusa az internetszolgáltatás adóztatásának tilalmát. A november 1-jén lejárt moratóriumot 1998-ban vezették be, a szabályozás eddig mind a központi, mind a helyi kormányzatoknak tiltotta, hogy adóztassák ezt a tevékenységet. Emellett korlátozta az internetes kereskedelem megsarcolását is, ugyanakkor nem akadályozta, hogy forgalmi adót vessenek ki az online tranzakciókra. A szenátus ez ügyben folytatott vitáját 2004-ben folytatják. Ugyanakkor terítéken van a tilalom kiterjesztése a vezeték nélküli hálózatokon, valamint a vezetékes DSL-vonalakon nyújtott internetes szolgáltatásokra is, ám ezt a szövetségi és a helyi hatóságok is ellenzik, mert szerintük egy ilyen szabály korlátozná a jogukat arra, hogy adóztassák a távközlési szolgáltatásokat. A tilalom kiterjesztése dollármilliárdoktól fosztaná meg a költségvetésüket – idézi az illetékeseket a The Wall Street Journal.
Baj lenne terrortámadás esetén
Ötnapos gyakorlatot tartottak az Egyesült Államokban nemrégiben annak kiderítésére, hogyan reagálnának az állami szervek komputerrendszerei, a bankok hálózatai és a közműszolgáltatók it-infrastruktúrái egy esetleges elektronikus terrortámadásra. A belbiztonsági hivatal Livewire néven futó tesztjében részt vett a védelmi és a pénzügyminisztérium, valamint a nemzetbiztonsági hivatal is. A kormányzati szakértők a Dartmouth College Institute for Security Technology Studies kutatócsoportjának elemzőivel együttműködve végezték el a vizsgálatot, amelynek összesített eredményével még nem készültek el. Az azonban már most is látszik, hogy a megtámadott intézmények nem tudták megfelelően kicserélni a birtokukba jutott kritikus információkat a szimulált válság alatt – tudósított a CNN.
Rejtélyes kábelhibák
Egy optikai kábel hibája miatt fél Nyugat-Európa internetszolgáltatások nélkül maradt néhány órára. Az Egyesült Államokat, Dániát, Németországot, Hollandiát, Franciaországot és Nagy-Britanniát érintő vezeték valahol Franciaország és Hollandia között hibásodott meg. A hálózat távközlési társaságok konzorciumának tulajdonában van, az eset helyszínére tekintettel a France Télécom szakemberei szálltak ki elvégezni a javítást. Ugyanezen a hálózaton néhány héttel korábban is volt egy hiba, akkor az USA partjai közelében dugult el a rendszer. A bajok forrása egyelőre ismeretlen a szakemberek számára – derül ki a ZDNet híréből.
Lakat alatt 125-en
Egy felderítési akció keretében 125 kiberbűnökkel gyanúsítható személyt sikerült börtönbe juttatni – jelentette be az USA főügyészsége. Az Operation Cyber Sweep nevű akcióban az Egyesült Államok, továbbá Románia, Kanada és Ghana illetékes hatóságai vettek részt. A keresettek köre kiterjedt a spammerekre, a hackerekre, az azonosítótolvajokra és az internetes csalókra. A kezdeményezést a netes bűnözés terjedése váltotta ki. A világhálón történő szélhámosságokat figyelemmel kísérő Internet Fraud Complaint Center szerint az internetes csalások száma a tavalyi 48 ezerről az idei év első kilenc hónapjában 58 ezerre ugrott. Az akció még nem ért véget, további letartóztatások várhatók – írja a Wired News.
Kiberbűnüldöző ügynökség alakul az EU-ban
Ügynökséget hoz létre az Európai Unió azzal a feladattal, hogy bővítse a lakosság ismereteit a számítógép-használattal járó biztonsági kockázatokról, illetve hogy koordinálja a komputerbűnözéssel – ezen belül a vírusfertőzésekkel és más elektronikus támadásokkal – kapcsolatos vizsgálatokat. A brüsszeli központtal megalakuló Network and Information Security Agencynek (ENISA) nem lesznek hatósági jogkörei. Az ügynökség összegyűjti a kiberbűncselekmények elhárításában kialakult legjobb módszereket, stratégiákat és eljuttatja az ezekről szóló információkat a lakossághoz, illetve az üzleti szféra szervezeteihez. Az antivírus-fejlesztő Sophos vállalkozás egyik tisztviselője azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy az ENISA mint egyfajta központ alkalmas lehet a kiberbűnözés különböző ágainak elhárításával foglalkozó vállalatok, intézmények munkájának összehangolására.
Becsuk egy „hátsó ajtót” a Cisco
Bezárja a komputerártalmak behatolása előtt eddig nyitva álló egyik „hátsó ajtót” a Cisco Systems, mégpedig egy olyan technológiával, amely ellenőrzi a hálózatba kéredzkedő számítógépek vírusvédettségét. Ha az eredmény nem kielégítő, akkor a program kizárhatja a kérdéses gépet, korlátozott hozzáférést adhat neki, vagy javaslatokat küldhet a tulajdonosának arra nézve, milyen biztonsági intézkedéseket kellene megtennie. John Chambers, a világ vezető hálózatos cégének vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a vírusok és egyéb betolakodók ellen nem lehet elég hatékonyan védekezni, ha csak utólagos lépéseket teszünk. A Cisco termékéhez komponenseket szállít a világ három jelentős antivírus-vállalkozása, a Network Associates, a Symantec és a Trend Micro is. A fejlesztők reményei szerint a megoldás segít legyűrni az olyan behatolókat is, mint például a Blaster féreg, amely a színre lépése utáni három percben 128 ezer komputert fertőzött meg – jelentette a The Wall Street Journal.
Adatbányászat egészségügyi szolgálatban
Hároméves szerződést kötött az IBM a Kaliforniai Egyetemmel (KE) olyan it-eszközök szállítására, amelyekkel feltárhatók a rejtett kapcsolatok bizonyos betegségek és korcsoportok között. Az IBM különböző adatbányászati eszközökkel fogja elemezni egymástól elszigetelt egészségügyi adatbázisok tartalmát, hogy kiderítse, van-e valamilyen szignifikáns összefüggés a páciensek betegsége, kora, neme vagy más tulajdonsága között. Hasonló programot indítanak a Stanford Egyetemen is. A KE kutatása először az Alzheimer-kórt veszi vizsgálat alá. A szakemberek egyebek mellett arra kíváncsiak, hajlamosabbak-e erre a betegségre bizonyos életkorú, meghatározott betegségben szenvedő férfiak. Az IBM további szándéka, hogy a KE-vel folytatott együttműködés tapasztalatait felhasználva kifejlesszen egy webalapú, könnyen kezelhető adatkeresőt, amely úgy juttatja a szükséges információ birtokába a felhasználót, hogy eközben nem sérti a betegek személyiségi jogait és kivédi a felmerülő egyéb biztonsági kockázatokat is – tudósított a CNET.
A Kazaa tetemre hívja a kiadóipart
Kampányt indít a fájlmegosztó szolgáltatást kínáló Kazaa azzal a céllal, hogy rábírja a zenekiadókat a „terjesztési forradalom” felkarolására, a peer-to-peer hozzáférés legális formáinak megteremtésére. Nikki Hemming, a Kazaát birtokló Sharman Networks vezérigazgatója azzal indokolja az akciót, hogy felhasználóik kiéhezetten várják a legálisan letölthető tartalmak – zene, film, játékok – megjelenését. Hemming tagadta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint visszaesett volna a site forgalma, miután a zeneiparnak a nyáron sikerült pert akasztania néhány fájlmegosztó magánszemély nyakába. Állítása szerint csak szezonális hullámzásról van szó. A zeneipar nem ölelte keblére ellenségét: az egyesült államokbeli zenekiadók szövetségének (Recording Industry Association of America) szóvivője szerint a Kazaa nem tekinthető „törvénytisztelő vállalkozásnak”. Hogy az legyen, ahhoz előbb ki kéne tiltania rendszeréből a jogvédett anyagokat, tájékoztatnia kellene felhasználóit, hogy ezek letöltése illegális és lépéseket kéne tennie azért, hogy a tinédzserek és a gyerekek ne vegyenek részt az ilyen fájlmegosztásban – idézi az illetékest a San José Mercury News.
A Microsoft kipusztítja a felugró reklámokat
A felugró reklámokat blokkoló eszközt épít be az Internet Explorer következő szervizpakkjába a Microsoft – jelentették be Redmondban. A 2004 első felében várható javítócsomag ezzel lehetővé teszi, hogy a felhasználó eldöntse: akarja-e látni az ilyen hirdetéseket vagy sem. Hasonló blokkolók ugyan már hozzáférhetőek, de telepítésük pluszmunkát igényel. Ha a világ legelterjedtebb internetes keresőjének alapbeállításává válik a felugrók kizárása, akkor szakértők szerint a felhasználók többsége bekapcsolva hagyja majd ezt funkciót, ami véget vethet az ilyen reklámok korszakának. Az Internet News által megkérdezett reklámozók úgy nyilatkoztak, hogy nem esnek kétségbe a felugró hirdetések halálától, mert megfelelő helyettesítő lehetőségek állnak a rendelkezésükre.
Egyre rafináltabban csalnak az egyetemisták
Tanulmányt ír a brit egyetemeken és kollégiumokban folyó internetes csalásokról, plagizálásokról Susan Bassnett, a Warwick University oktatója. A kutató szerint azért szaporodtak el az utóbbi időben még a korábbinál is jobban az ilyen esetek, mert a diákok rájöttek, hogyan illeszthetik be a klasszikus „kopi-paszta” módszerével a plagizálásra felkínált anyagokat a beszélgetőfórumokba. Az ily módon feladott anyagok forrását igen nehéz megtalálni. Ráadásul nem elég, hogy sok tudományos anyag kering az interneten, egyre kifinomultabbak azok a módszerek, stratégiák is, amelyekkel elfedik ezek valódi forrását. Bassett szerint drákói intézkedéseket kell tenni a jelenség visszaszorítására, odáig menően, hogy ki kell zárni a felsőoktatási intézményekből az internetes „forrásból” dolgozó, plagizáló diákokat – jelentette a BBC.
Az IBM ráerősít a Linuxra
Hiába nyert teret a Linux a szerverek körében, a teljes operációsrendszer-piacon még mindig alárendelt szerepet játszik. A Microsoft Windowsa a világ komputereinek 90 százalékán fut. Az IBM ugyanakkor nem adta fel azt a szándékát, hogy egyszer az asztali számítástechnikában is naggyá tegye a nyílt forráskódú világ legismertebb tagját. Scott Handy, a kék rózsás cég elnökhelyettese, egyben a Linux-stratégiáért felelős vezetője szerint a Linux tucatnyi üzleti felhasználónak lehet reális alternatíva a Windowszal szemben az asztali gépek működtetésében. Jelenleg 15 ezer IBM-alkalmazott használ Linuxot az íróasztalánál, amit hónapokon belül megdupláznak – idézi a cégvezetőt a The New York Times.
Trükkös CD-védelem a Sonytól
Erős védelemmel ellátott CD-ket mutatott be a Sony Music. Az először Németországban piacra kerülő korongokat bármilyen konvencionális lejátszón le lehet játszani, személyes másolatok készíthetők róluk, de tartalmukat nem lehet felrakni a fájlmegosztó site-okra – állítja Phil Wiser, a Sony Music vezető fejlesztője. A számok lekopizhatók a Sony hordozható digitális lejátszóira, illetve a Sony-licenc alapján készülő eszközökre. Hosszabb távon lehetővé teszik, hogy további csatornákon, például a Windows Medián is hallgathatók legyenek a védett CD-k zenéi, továbbá sajátos új kunsztokkal egészítik majd ki a védelmi rendszert. Például az ilyen korongok segítségével hozzáférhetővé válnak olyan weboldalak, amelyek bónuszszámokat, illetve koncertjegyeket rejtenek – írja a Wired News.
