Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kéretlen reklámlevelek (spamek) feladói, a spammerek egyre intelligensebbé válnak, és mindent megtesznek, hogy megnehezítsék az ellenük küzdők életét. Becslések szerint ma már az internet teljes e-mail-forgalmának felét a spamek teszik ki. Feladóik számára azonban ez is kevés, és a világháló újabb területeire próbálnak betörni. Egyre több reklám jelenik meg online csevegőszobákban, az azonnali üzenetküldő szoftverek használata közben. Emellett terjed az sms-spam, azaz a mobiltelefonokra küldött kéretlen rövid szöveges üzenet, és a weboldalakhoz tartozó vendégkönyvek és fórumok sincsenek többé biztonságban a reklámokat terjesztő robotszoftverektől.
Ez az agresszív magatartás azonban magával hozhatja, hogy az emberek kényelmetlennek és zavarónak találják a modern kommunikációs eszközöket, és elfordulnak használatuktól. Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek negyede állította, hogy kevesebbet e-mailezik, amióta rengeteg nem kívánt levél érkezik postafiókjába. Visszaüthet a nagy reményekkel kecsegtető online kommunikáció, ha a spamek miatt az emberek kikapcsolják üzenetküldő szoftvereiket és mobiltelefonjukat, nem használják a fórumokat – vagy egyszerűen el sem olvassák e-mailjeiket.
Az üzenetküldő szoftverek piacát vezető vállalatok, mint a Microsoft, a Yahoo és az AOL, szerencsére felismerték a kéretlen üzenetek hátrányait, és már megtették az első lépéseket a káros jelenség leküzdésének érdekében, sőt egyre több kormányzati szerv alkot törvényeket a kéretlen üzenetek ellen. Magyarországon törvény tiltja a kéretlen elektronikus hirdetést. Az eddigi tapasztalatokból ítélve maga a törvényi tiltás nem visszatartó tényező a spammerek számára, hazánkban is meg kell születnie néhány precedens értékű ítéletnek, hogy valamelyest visszaszoruljanak a kéretlen üzenetek – állítja Varga.
A magukat spam által reklámozó cégek azonban addig is folytatják bosszantó tevékenységüket, sőt egyre gátlástalanabb eszközökhöz nyúlnak, és az ellentámadástól sem rémülnek meg. A napokban vált ismertté egy amerikai programozó esete, aki megunván a spamáradatot, telefonon felhívta az érintett cégeket, és megfenyegette őket. Szerencsétlenségére az egyik vállalat rögzítette a beszélgetést, és feljelentést tett – az ügy jelenleg is folyamatban van, a programozót pedig akár többévi börtönbüntetésre is ítélhetik.
A spammelésben rejlő hatalmas összegek csábítóan hatnak a víruskészítőkre, hackerekre és crackerekre is. Formálódik egyfajta internetes alvilág, a korábban ősi ellenségnek számító hackerek és spammerek együtt dolgoznak a minél hatékonyabb reklámterjesztési módokon, és az azt detektáló szoftverek kijátszásán. Szakértők szerint a Fizzer levelező féreg olyan vírusírók munkája volt, akik spammelésben is részt vettek. Az idei év egyik legelterjedtebb vírusát, a hírhedt Sobig több változatát pedig arra tervezték, hogy a fertőzött számítógépeket spam proxy szerverré alakítsa, és kéretlen levelek millióit küldje szét a gyanútlan felhasználók gépeiről.
A spamek dollármilliárdokban mérhető károkat okoznak a gazdaságnak, hiszen a kéretlen levelek küldése hálózati erőforrásokat foglal, csomópontokat béníthat meg, és válogatás nélkül tömíthet el mind egyéni, mind vállalati e-mail-fiókokat. Az alkalmazottak a hasznos munkaidő terhére kezelik a problémát, ezáltal csökken a produktivitás – ezért célszerű már a levelezőszerverek szintjén foglalkozni a tartalomszűréssel – javasolja Varga.
