Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vezetékes távközlési piac év végi liberalizációja eltérő következményekkel jár a fogyasztók különböző szegmenseire – mondta Bánhidi Ferenc, a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettese a Magyar Közgazdasági Társaság ifjúsági szervezete által rendezett konferenciasorozat szegedi állomásán. A liberalizáció jelentős előnyökkel jár az üzleti és a nagy forgalmú felhasználók számára, mérsékelt előnyöket hoz az átlagos fogyasztóknak, a többnyire csak előfizetési díjat fizető és helyi forgalmat bonyolító kisfogyasztók számára pedig a versenynek nem lesz érzékelhető hatása.
Bánhidi elmondta, hogy a vezetékespenetráció nem emelkedik jelentősen a verseny következtében, a forgalmat nem generálja a vonalszám növekedése, s a forgalom az árcsökkenésre is kevéssé reagál. Az előfizetői díjak reálértékének lényeges emelkedésére nem kerül sor, a helyi hívás árai nominálisan emelkednek, míg a távolsági és a nemzetközi hívások árai 2002-ben 10-25, míg 2005-ben 25-40 százalékkal csökkennek 2001-hez képest.
A szolgáltatóválasztás lehetősége ellenére a helyi hívások esetében nem alakul ki jelentős méretű verseny. A piaci részesedés a mobil irányú és a helyi hívások piacán alapvetően a hozzáférési piacon birtokolt részesedés függvénye marad. Jelentős piaci részesedésszerzés csak a távolsági és a nemzetközi piacon várható.
Az előbbi folyamatokat egyebek között az is magyarázza, hogy a vezetékespenetrációt még a liberalizáció előtt jelentősen meghaladja a mobiltelefon-ellátottság, a vezetékes telefónia teljes piacon belüli részaránya elmarad az Európai Unió 1998-as szintjétől (ott ekkor nyílt meg a piac), a liberalizáció ezért kevésbé drámai változásokat eredményez Magyarországon. A mobilszolgáltatás a vezetékes szolgáltatók számára komoly versenyt jelent, mivel az nemcsak kiegészítő, hanem helyettesítő termék is.
Már a teljes piacnyitás előtt érzékelhetőek a közvetett versenyhatások, hiszen az alternatív szolgáltatók jelentős beruházásokat hajtottak végre, s 1999 óta az internetalapú telefon is komoly kihívást jelent a vezetékes hangszolgáltatás számára, emellett az üzleti fogyasztók beszédforgalmának vállalati adathálózatokra terelése is jó ideje megfigyelhető.
Bölcskei Imre, a Matáv igazgatója arról számolt be a győri konferencián, hogy a piac már most is sokszereplős, s a fő a Matáv versenytársai a már ismert cégek – Vivendi, PanTel stb. – lesznek. Nem várható, hogy minden területen frontális támadás indul a Matáv ellen, azonban az valószínűsíthető, hogy az állam kivonja szolgáltatási megrendeléseit a versenypiacról, s ezeket átadja a Magyar Postának, illetve távközlési cégének. A liberalizáció következtében a Matáv tevékenységének jelentős része szabályozottá válik, várható a társaság piacvesztése, különösen a távolsági távbeszélő-szolgáltatás területén, s együttes hatásként csökkenhet a cég nyereségessége. Ugyanakkor jelentősen bővül társszolgáltatói tevékenysége, s a cégnek a korábbiaknál többet kell áldoznia ügyfelei megtartására.
A Matáv törekvése, hogy a piac minden szegmensében jelen legyen és ügyfeleit teljeskörűen kiszolgálja. A társaság piaci helyzetét nem a távbeszélőpiacból való részesedési százaléka határozza meg, hanem a kihívásokra való reagálás képessége. A Matáv maximalizálja a meglévő infrastruktúrájából származó bevételeit, és ebből termeli ki a migráció költségeit. A társaság biztosítja a pár éves beruházások megtérülését és az értékek átmentését a jövő hálózataiba és szolgáltatásaiba. A cég a megfizethető árú minőségi szolgáltatásban érdekelt, és nem célja a minden áron való árverseny.
D. J.
