Május végén kezdte meg a világ legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatója, a japán DoCoMo harmadik generációs tesztrendszere üzemeltetését. 4500 felhasználó csatlakozott a Fomához, akik az elmúlt hónapokban igen sok rossz tapasztalatot szereztek. Panaszok merültek fel a lassú kapcsolatfelépítés miatt és sok bosszúságot okozott a mobilkommunikátorokra letöltött internetes oldalak lefagyása. Úgy tűnik, a rendszer energiafelhasználása túl nagy, erről a túlmelegedő akkumulátorok, illetve a megrövidült töltési periódusok tanúskodnak. Több tesztelőnek is gondja akadt a DoCoMo i-mode nevű mobilinternet szolgáltatásához való kapcsolódással és sokan hiányolták a 3G képességeihez illeszkedő internetes tartalmakat.
Miközben a kísérlet felhasználóinak 71 százaléka elégedett a beszédátvitel minőségével, a maradék közel egyharmadnyi telefonáló úgy véli, hogy az nem jobb vagy rosszabb a hagyományos telefonok hangminőségénél. Az adatátvitel sebességével csak a tesztelők 43 százaléka elégedett.
A nagy kérdés mindezek nyomán az, hogy ezek a hibák az újdonság gyerekbetegségei-e vagy a kiépített rendszer alapvetően rossz. „Az olyan problémák, mint például az akkumulátorok túlmelegedése, sokkal mélyebbek az egyszerű szoftverhibáknál” – állítja Goda Jasumasa, a Merrill Lynch tokiói irodájának munkatársa. Az a tény, hogy az ilyen gondokat nem sikerült kiküszöbölni a tesztrendszer telepítése előtt, arra utal, hogy azok a DoCoMo által használt W-CDMA szabványban találhatók. Következésképpen ezeket nem lehet kiküszöbölni a 3G-s rendszer októberre tervezett bevezetésének időpontjáig hátralévő hetekben – teszik hozzá más szakértők.
Matsuo Jositake, a NEC mobilüzletágának vezető menedzsere felhívja a figyelmet arra, hogy a W-CDMA protokoll erősen épít a GSM technológiára – például a bázisállomások és kapcsolóközpontok közti kommunikáció is ezen alapul –, ami jelentős mértékben okozója lassúságának. (A DoCoMo 3G-s rendszerét a NEC és a Fujitsu szállította.) Ráadásul ezt a hibát reflektorfénybe helyezi, hogy a szigetországban használatos 2G-s szabvány, a PDC gyorsabb átvitelt tesz lehetővé, mint ami európai megfelelőjével, a GPRS-szel elérhető, ezért a fogyasztók hozzászoktak a PDC-rendszerek gyorsaságához és energiatakarékos (ritka akkutöltést igénylő) működéséhez.
További problémának tartják a szakértők, hogy a DoCoMo teljesen egyedül akarja ellenőrizni 3G-s rendszerét ahelyett, hogy együttműködne a hálózat eszközeinek szállítóival. A NEC mérnökei például csak arra vonatkozó utasításokat kapnak, hogy mit oldjanak meg, és nem vizsgálhatják közelről a technika működését. Ez igencsak megnehezíti a dolgukat. Végül gondot okoz, hogy ez a viszonylag sok hiba egymással kombinálva jelentkezik, ami újabb problémákat eredményez.
A DoCoMo vezetősége egyértelműen az új technológia bevezetésével járó, elkerülhetetlen nehézségeknek tartja a tesztelők által tapasztalt hiányosságokat és biztos abban, hogy a cég a terveknek megfelelően októberben piacra léphet kereskedelmi 3G-s szolgáltatásával. Sok elemző kételkedik ebben, de azt nem vitatják, hogy a DoCoMo már most jelentős előnyre tett szert versenytársaival szemben a világ mobiltávközlési piacán a harmadik generációs infrastruktúra megteremtésében.
K. S.
