Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A politikai kampányban sok pénz van ugyan, ám az jellemzően nem az üzleti pr-rel foglalkozó cégek kimutatásaiban jelenik meg. Növekedési lehetőség sem a politikai versengésben van az idén, inkább a marketingbüdzsék átstrukturálódásától vár sokat a szakma.
A piacon nem számolnak a politikai pr-rel
Politikai témákat, illetve a pártok nyilvános kommunikációját a legritkább esetben vállalják az üzleti szférában tevékenykedő ügynökségek – állítja Szántó Péter, a Noguchi Porter Novelli ügyvezető igazgatója. A magyar politikai életre jellemző négyévenkénti kurzusváltás ugyanis minden egyes ciklus végén ellehetetlenítené az illető ügynökséget, és ezenfelül az ideológiai alapon folyó suttogó (ellen)propagandának – érkezzen az bármelyik oldalról – is jelentős forintosítható hatása lehet. Szántó szerint ráadásul a politikai pr-t most olyan alacsony színvonalon művelik, hogy az igényes ügynökségek ahhoz nem is igen adnák nevüket. A pártok mögött, illetve mellett álló pr-cégek jellemzően egy-egy ciklusra születnek, s az üzleti szegmensben nemigen láthatóak – véli Szántó.
Mást gondol erről a Grey Worldwide Budapest, szerintük a politikai, kormányzati kommunikátorok gyakran átnyergelnek az üzleti szférába a kampány lezárultával. A politikai kommunikációban ugyanakkor kiemelt jelentősége van a bizalomnak, ami leginkább személyes kapcsolatok során teremtődik meg. Egy neve elhallgatását kérő szakértő szerint épp a bizalmi tényező miatt fordul elő gyakran, hogy a sajtófigyelést és a közlemények gyártását politikailag elkötelezett újságírókra bízzák a pártok.
Aki jól érvel, díjat is emelhet
Az idei év a pr-piacon egyébként nem hoz túl sok jót Szántó szerint. Az EU-csatlakozás után megindult árverseny uralja még mindig az élelmiszerpiacot, így ezek a cégek jellemzően igyekeznek szűkre szabni reklám- és pr-büdzséjüket. A pr-költés bővülésére ott és akkor van lehetőség, ahol az atl-büdzséből átcsoportosítanak a sok esetben hasonló vagy nagyobb hatékonyságú pr oldalára. Ehhez azonban a megrendelőnek tisztában kell lenni a pr-eszközök hatékonyságával és az ebben rejlő lehetőségekkel, amiről sok esetben az ügynökségnek kell tájékoztatni az ügyfeleket – mondja Szántó. A szakértő szerint még mindig csökkenő összköltés újraosztása így voltaképpen egy „nulla összegű játék”. Evvel együtt is van lehetőség az ügynökségi díjak emelésére, az évente 15-20 százalékkal bővülő cég vezetője szerint 5-10 százalékkal emelhetők az árak, ha azt megfelelő minőségű szolgáltatás és érvelés támasztja alá.
A Grey szintén bővüléssel számol, mint elmondták, egyre többen mérik fel a pr-ben rejlő jelentőségeket, és élnek ezekkel a kommunikációs csatornákkal. A Grey úgy látja, az ingatlanpiac nagyobb szereplői mindenképpen növelik idén a pr-büdzséiket, és az egyre inkább kiaknázott atl-lehetőségek mellett számos napi fogyasztási cikket gyártó (FMCG) cég is alkalmazza majd a pr-eszközöket, hiszen ezen a területen még jelentős tartalékok vannak. Az ügynökségi díjak emelését azonban korlátozzák a kialakult piaci árviszonyok. A Grey szerint ráférne egy-egy sikeres pr-kampány a szakmára, az hozzájárulna az ügynökségi díjak emeléséhez is. Számolni kell persze avval is, hogy a pr a legkevésbé mérhető területe a marketingkommunikációs piacnak, a szakmán belül ezért összefogásra és közös érdekképviseletre lenne szükség. A növekedést illetően hasonló tapasztalatokról számol be Balaton Anita, a Cafe PR ügyvezető igazgatója is: nő a piac érdeklődése a pr-szolgáltatások iránt, egyre több a tenderkiírás és a cégek költségvetésében is hangsúlyosabban jelennek meg a területre kifizetett összegek. A Cafe PR forgalma tavaly 20 százalékkal nőtt, ami bizakodásra ad okot 2006-ra is.
Rizikós az állami pénz
Bővülésre néhány speciális területen van lehetőség 2006-ban is. Ilyen például a környezetvédelem, a környezetterhelő tevékenységet folytató társaságok ugyanis egyre többet költenek az evvel, illetve környezetbarát programjaikkal kapcsolatos kommunikációra. Ez a szegmens akár évi 30 százalékos növekedést is megélhet. Hasonlóan jó lehetőségek rejlenek még mindig a válságkommunikációban (gyárbezárás, gyártás áttelepítése, sztrájkok, szakszervezet kitiltása), ami szintén az EU-csatlakozással kapcsolatos piaci folyamatokkal indult be. A kormányzati vagy költségvetési kötődésű megrendelők a választási év ellenére sem jelentenek nagyon jó üzletet a reklám-, illetve pr-szakmának. Annak ellenére ugyanis, hogy egymást érik az uniós pénzek elköltésével vagy egyéb projektekkel kapcsolatos kommunikációs tenderek, közbeszerzési kiírások, információink szerint az ügynökségi díjak kifizetése sokszor beláthatatlan ideig csúszik. A Noguchinak például még egy 2003-ban elnyert megbízás ellenértékének utolsó, 7 milliós részletével tartozik az állam, pontosabban a környezetvédelmi szaktárca, a szegedi szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos, szintén évek óta csúszó projekt kommunikálása kapcsán. Szántó szerint az ISPA alaptól örökölt projekt legújabb koordinátora már egyáltalán nem fizetné ki az összesen 50 milliós megbízás utolsó részletét, mondván, a szerződés szerint a megbízás tavaly júniusban lejárt, s a munka záróakkordját már nem kell teljesítenie az ügynökségnek – amely szóbeli megállapodás alapján azóta is gondozza a projekt kommunikációját.
