Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre még csak találgatni lehet, hogy milyen irányban befolyásolja majd a piacot a februárban elfogadott lobbitörvény, amelynek számos homályos pontját majd egy minisztériumi rendelet lesz hivatott tisztázni, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a májusban felálló országgyűlés más irányt szab majd a tevékenység szabályozásának. Azt mindenesetre sokan megkérdőjelezik, hogy a jogszabálynak túl sok köze lenne a valós magyarországi helyzethez. Kurdy Fehér János, az Avantgarde Group vezető tanácsadója és partnere szerint kevesebben végzik majd el a kötelező regisztrációt, mint ahányan eddig lobbitevékenységet folytattak, ami így „papíron” az érdekkijárási piac szűküléséhez is vezethet. A szakértő mindazonáltal úgy véli, a jövőben felértékelődhet a jogi szakértők szerepe, annál is inkább, mivel eddig is kevés szakember volt a piacon. A jogszabály másik olvasata, hogy az – vélhetőleg nem a törvényalkotói szándék szerint – néhány magánszemély és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások malmára hajtja a vizet, mivel a törvény szerint érdekkijárást csak hivatalosan megbízott, arra megfelelő képesítéssel rendelkező magánszemély vagy ilyen magánszemélyt foglalkoztató cég végezhet – mondja Szántó Péter, a Noguchi Porter Novelli ügyvezető igazgatója. A pr- és lobbipiacon egyaránt jelen lévő (az utóbbin a Noguchi tulajdonában lévő Első Magyar Jogharmonizációs Egyesület révén) szakértő szerint eleve nehéz jogszabályi keretek között megkülönböztetni a lobbizást a tájékoztatástól, utóbbi pedig a törvény hatálya alá nem tartózó pr alapvető eleme. A látenciában zajló lobbizás pedig vélhetőleg ezt követően sem szűnik majd meg, nem lehet ugyanis minden országgyűlési képviselő telefonja mellé „őrt állítani” – jegyzi meg Szántó. Hozzáteszi: a törvény nagy hibája, hogy alapvetően túlszabályoz, de voltaképpen szankció nélkül hagyja az említett látens eseteket, hiszen a negyedéves jelentésekben végső soron mindenki azt ír, amit akar.
A nagyrészt kommunikációs szolgáltatók által lefedett piacon így nem tudni, milyen hatást gyakorol majd a civil szféra lobbizása, amelyet eddig házon belül, vagy jórészt grátisz alapon intéztek a szervezetek. Most nem tudni, kötelező lesz-e hivatásos lobbistát fogadniuk, ha igen, érdekérvényesítő képességük attól függ majd, hogy mennyi pénzük van.
Kurdy Fehér szerint mindenesetre nem kell attól tartani, hogy a törvény korrupcióra ad majd lehetőséget, mivel egy profi lobbista nem vállal fel olyan ügyet, amely széles réteget érint negatívan. A hátrányokkal járó beruházások esetében kompromisszumot lehet kötni, környezetszennyezés esetén például a céget fel kell készíteni arra, hogy a ráfordítások tervezésekor számoljon a negatív hatások okozta pluszköltséggel. A vállalkozás élénken részt vehet az érintett terület közéletében, például kötelezettséget vállalhat más területek támogatására. Az érdekkijárás ára pedig attól függ, hogy a lobbistának milyen ügyet kell körbejárnia, nem mindegy például, hogy törvénymódosítást vagy ágazati törvényt kell-e vizsgálnia.
