BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A digitalizáció mentheti meg a mozihirdetéseket?

Egy felmérés szerint a moziban vetített reklámfilmekre 44 százalékkal jobban emlékeznek a nézők, mint a televízióban látottakra, a hirdetők érdeklődése mégis folyamatosan csökken, illetve egyre inkább az off-screen eszközökre koncentrálódik.

2006. február 7. kedd, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Sokat lendíthet a mozireklám helyzetén, ha Magyarországon is digitalizálják a reklámfilmeket – mondta a NAPI Gazdaságnak Nagy Jenő, a CineReal Media Kft. ügyvezető igazgatója. Így megszűnhet a kópia gyártási költsége és csökkenhet a gyártási idő. Nagy Jenő úgy véli, bár a tavalyi év nem nevezhető jónak a mozireklámszegmensben, nem kell még temetni a reklámhordozót, akár piaci bővülés is elképzelhető. A teljes reklámtortából különböző becslések szerint 0,3–0,9 százalék jut a mozimédiának. Nagy szerint az alacsony részesedés elsősorban nem az apadó nézőszámnak, hanem a reklámszakma hozzáállásának tulajdonítható, noha a mozireklám emlékezeti hatása sokkal jobb, mint a tévéspotoké.
Tény azonban, hogy tavaly Európa több államában – Spanyolországban, Csehországban, Németországban – 20 százalék feletti mértékben csökkent a mozilátogatók száma. Magyarországon 2002-ben több mint 15, tavaly 12,8 millió volt a nézőszám. Szakemberek szerint mindez elsősorban a házi mozi elterjedésének köszönhető, a többség ugyanis már csak a sikerfilmeket nézi meg a filmszínházban. Ráadásul az illegálisan letöltött filmeknek köszönhetően már a dvd megjelenését sem kell megvárni, a bemutatóval egy időben otthon is megtekinthetők a filmek. A piac sajátosságaira mutat rá az a jelenség, hogy míg Nyugat-Európában teljes kampányokat építenek a mozilátogatókra, Magyarországon inkább az off-screen hordozók válnak egyre népszerűbbé. Tavalyelőtt az off-screen költések az összes mozireklám-bevételeknek csupán 3 százalékát tették ki, tavaly már tíz százalék volt a részesedésük – mondta Nagy.
A szezonalitás ebben a szegmensben is megfigyelhető, az on-screen (mozis) reklámfelületekért a nagyobb látogatottságú tavaszi és őszi hónapokban kell többet fizetni. Az utóbbi években viszont kiegyenlítődni látszik a kereslet, s így feltehetően az idén már egységes lesz a reklámidők ára is. Az évente jelentkező öt-hat sikerfilm (blockbuster) többségét mindazonáltal ilyenkor mutatják be. Ebben a kategóriában 2006 a folytatások éve lesz: az idén mutatják be a Karib-tenger kalózai és az Underworld második, illetve az X-Men és a Mission Impossible harmadik részét. Szintén az év sikerfilmjei között szerepelhet a népszerű számítógépes játék alapján készült Silent hill és a Superman remake. A filmforgalmazók szerint emellett a Bambi 2, a Jégkorszak második része, valamint a Da Vinci kód lehet 2006-ban marketingszempontból érdekes. Jóval kevesebb forintot mozgathat meg, de az igényes közönség számára érdekes alkotásnak ígérkezik az idén Mel Gibson nagyszabású filmje, az Apocalipto, Quentin Tarantino és Roberto Rodriguez Grindhouse című horrorja, valamint Roberto Benigni alkotása, a Tigris és hó – mondta Csurdi Gábor, a Budapest Film filmforgalmazási vezetője.

Molnár Barbara
Molnár Barbara
Vajnai Lajos
Vajnai Lajos

Ez is érdekelhet