Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Könnyű préda, így viszonylag gyakran történik meg, hogy újságcikkekben megjelenő gyógyszernevek miatt eljárást kezdeményez a gyártóval szemben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) vagy az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), holott a jogszabályok mögé nézve a gyakorlat korántsem egyértelmű – vélik reklámpiaci és jogi szakértők. A gazdasági reklámról szóló törvény, valamint egy 2003-ban hatályba lépett miniszteri rendelet határozza meg a reklám fogalmát, azonban egymástól eltérően. A vitás esetek egy részében a szóban forgó írások, cikkek nem tartoznak a gazdasági reklám fogalomkörébe, mivel azok közvetlenül és a szerkesztőségi szándékot illetően nem a készítmény népszerűsítését, ismertetését szolgálják – véli Finszter Erika, az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) szakjogásza. A hatóságok azonban a szociális és családügyi tárca által kiadott rendelet szerint járnak el, amely nem tesz megkülönböztetést a közlés szándékát illetően, vagyis minden esetben tiltott reklámnak minősíti a megjelenést, ha abban vényre kapható készítmény neve vagy arra vonatkozó egyértelműen beazonosítható utalás szerepel – nem hagyva így kiskaput a gyógyszerpiaci szereplőknek. Finszter szerint a médiában így a legtöbb esetben a körülírás sem segít, ha egy készítményt azonosítani kíván valamilyen okból a szerző. Ez persze alkotmányossági aggályokat is felvethet – jegyzi meg a szakértő –, hiszen így erősen korlátozza a rendelet egyes témák (például ágazati vagy piaci elemzések) közérthető és közreadható feldolgozását.
Fazekas Ildikó, az ÖRT főtitkára úgy véli, hogy minden esetben a közlés célját kellene vizsgálni, és amennyiben az nem az adott márka vagy készítmény ismertségének növelése, hanem egyéb szakmai igényű elemzés, feldolgozás, akkor felül kellene vizsgálni a rendelet által feltételezett szigort – főként, ha bizonyíthatóan nem áll megrendelőként a készítmény gyártója a megjelenés mögött.
A rendelet rendkívül szigorú, ugyanakkor nem fogalmaz elég precízen akkor, amikor tiltja az egyértelműen felismerhető megnevezéseket a gyógyszerpiacról szóló közlésekben – mondja Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGY) elnöke. Számos olyan megfogalmazás vagy jelzés létezik, amelyről a laikusok számára nem azonosítható be egyetlen készítmény vagy gyártó sem, míg a szakhatóságok munkatársai számára könnyen felismerhető az üzenet tárgya. Mindez a gyakorlatban számos vitára ad okot, az esetek egy részében – amikor nem jelzik a megjelenés mellett, hogy a gyártó által megrendelt közlésről lenne szó – nagyon nehezen bizonyítható vagy zárható ki a gyártó mögöttes szándéka, illetve érdekeltsége. Eközben a magyar jogalkalmazás mindinkább a szigorú megítélés irányába hajlik, mint ahogyan az a Legfelsőbb Bíróság egyik, a közelmúltban született ítéletéből is kitűnik (ebben a legkisebb célzást is tiltja a jogalkalmazó). A vitás helyzetek bírósági szakaszba kerülését egy belső szakmai etikai bizottság működtetésével igyekszik megelőzni az IGY, a vitás esetekben már itt fény derülhet a gyártó szerepére az adott közléssel kapcsolatban.
