Azzal, hogy a módosított reklámtörvény sajtótermékké nyilvánította az internetes oldalt, a szabályozó tulajdonképpen elismeri a szegmens súlyát – mondta lapunknak Weisz Attila, az OMD digitális divíziójának vezetője. Az online hirdetési piac és az internetpenetráció az elmúlt években dinamikusan fejlődött, tavaly az online-szegmens már csaknem háromszázalékos reklámpiaci súlyra tett szert, tehát a törvényalkotó komoly késésben van – véli Szabó Ákos. Az Index értékesítési igazgatója szerint annak ellenére, hogy a nyomtatott újságok címlapja a legjobb értékesítési felület, az alkoholt hirdetők nem fognak más médiumra költeni az internet helyett pusztán azért, mert a szabályozás kitiltotta őket a portálok nyitóoldaláról, inkább a kerülőutat választják, és a reklámokat a nyitó- és a cikkoldal között helyezik el. Weisz szerint a nyitóoldal fogalma nehezen alkalmazható: ha az internetező egy oldalról egy másikra jut, nem feltétlenül a címoldalt nyitja meg először, de az Önszabályozó Reklámtestület értelmezése szerint csak a címoldal tekinthető nyitóoldalnak.
Nem valószínű, hogy az új szabályozás miatt csökkeni fog az online médiára fordított költés, a címoldalak rendkívül telítettek, akár hónapokra előre lefoglalják egy-egy nagy és felkapott portál hirdetési helyeit, mint korábban a tévécsatornák esetében. Az online reklám népszerű az alkoholforgalmazó cégek körében, jellemzően rendezvényszponzorációhoz, nyereményjátékokhoz kapcsolódóan hirdetnek az interneten. Tavaly a leggyakrabban különböző sörmárkákkal találkozhattak az internetezők, az idén viszont a komoly piacvesztés miatt a cégek nem növelték online-büdzséjüket.
Szabó szerint felesleges a túl szigorú szabályozás az internet esetében, egy online médiumot ugyanis bonyolult korlátozni: nehezebben bizonyítható a törvénysértés, és ha egy oldalt betiltanak pár órára, a további zavartalan működés akár egy szerverváltással is megoldható. Sőt, a hirdető egy többmilliós kampány esetében akár a büntetés és a per költségeit is vállalhatja a jó helyen megjelenő reklámért.
